Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1942-1943 (HU-SEKL 1.a 71.)

1942.10.14., 2. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - X. Dr. Schmidt Albin m.tanár rk. tanárrá való kinevezésre ajánlása

14. / Miért szaporodik a hugyköves betegek száma. /Gyógyászat 1939.52.sz./

A veseköves betegek száma 10-15 év óta különösen a világháború vesztes országaiban fokozatosan szaporodik. Sut a megállapitást úgy az I.sz. seb. kiin. rendelési, mint az OTBA urológiai osztályának beteganyaga megerősíti. A szaporodás nem vezethető vissza csupán a tökéletesebb urológiai vizsgáló eljárásokra, mert ezek már a szaporodás előtti időben is ismertek voltaic. Részletesen tárgyalja a hugykő keletkezésének kérdéseit, a védő colloidok szerepét, a hugykőmag keletkezését, a hugyutak fertőzésének, a vizeletpangásnak és a túlzott fogyasztókurának jelentőségét. A kőszaporodás oka biztosan nem állapítható m3g> mert nem vezethető vissza egységes tényezőre. Véleménye szerint kétségtelenül szerepel a háború miatt megváltozott táplálkozás. Az A vitamin szegény étrend pliosphátkövek keletkezését segiti elő, a fokozott paradicsom és csokoládé fogyasztás pedig az oxalatkövekét. A legújabb felfogás szerint, melyhez a szerző is csatlakozik, a legvalószínűbb az, hogy a.hugykő esetek szaporodását az idegrendszer háboruutáni megrázkódtatásaival kell összefüggésbe hozni, mert az idegrendszer elváltozásai a védőcolloidok kiválasztását károsan befolyásolják.

15. / A vese egyes tömlőjéről. Magy. Urol.l940.2.sz.

♦

Ezen ritka elváltozást az I.sz. seb. kiin. 1100 veseműtéte közül 12 esetben észlelte, ami az irodalmi adatokat áttekintve igen jelentékeny szám. A vese egyes tömlőit tartalmuk szerint savós és vértömlőre osztják. Betegei közül 11 savós és 1 vértömlő volt. Ismerteti a tömlős vesék beosztását, a tömlők száma, nagysága és elhelyezkedése szerint, a tömlő falának szövettani szerkezetét és a keletkezésére vonatkozó különböző kórbonctani állatkísérlet ekkel alátámasztott elméleteket. Arra a megállapitásra jut, hogy nem minden vesetömlő eredete ugyanaz és a legvalószinübb, hogy a magzati életben fejlődési hibából keletkezik, de kifejlődésében gyulladásos folyamatok is szerepelnek. Bizonyos esetekre a daganatos elmélet is alkalmazható. Külön foglalkozik a vértömlők fejlődésével. A tünettan tárgyalása után a vese egyes tömlőjének kórismézését és más hasüri terimenagyobkodásoktól való el-