Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1941-1942 (HU-SEKL 1.a 69.)

1942.06.16., 10. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - Mellékletek (tanszékbetöltések anyagai)

- 48 -ten bebizonyított. Ezen készüléke nagyon jól bevált és kisebbnagyobb módos it ás okkal ezen készüléket nemcsak ő, hanem mások is teljes megelégedéssel használják. Később csak egy kis sterilizált dobozban elhelyezhető ambuláns légmellkezélésre nagyon alkalmas forcáját szerkesztette meg a készüléknek, amely szintén nagyon jól bevált. Általában az ambuláns légmellkezelés mellett foglal állást, mert a légmellkezelés még ambulánsán végezve is olyan jó eredményeket ad, hogy ilyen eredményeket semminemű más eljárással ennyi idő alatt elérni nem lehet. Közel 200 esetről számol be már 1929- ben. Ugyanezen évben jelenik meg Kovák és társa kiadásiban rnonographiája az ambuláns légmellkezelésről. A 130 oldalas munkában részletesen leírja a légmellkezelés történetét, javallatait és ellenjavallatait, a kezelés lehetőségeit még kétoldali folyamatoknál is. További fejezetben a légmellkezelésnek technikájával foglalkozik. Ismerteti saját eljárását, a léginellkészitósi módját, az első töltés mikéntjét és az utántöltések módját. A könyv második részében a légmellkezelés folyamán fellépő tünetek és szövődmények tárgyalása következik. Ezen szövődmények közül különösen a légemboliát és az izzadmányt tartja legfontosabbnak, amiért ezekkel rész letesebben foglalkozik. A harmadik részben a légmellkezelés folytáj tásával és befejezésével foglalkozik. Részletesen foglalkozik azzal a kérdéssel, mennyi ideig kell folytatni a légnellkezelés különböze esetekben és mik a kritériumai annak, hogy elérkezett az az idő, amikor a légmellkezelést abba kell hagyni. Külön rövid fejezetek foglalkoznak a légnellkezeléssel a tüdővérzéseknél, a terhesség alatt és a gyermekeknél, majd kétoldali légmellkezelés oleothoraxszal is foglalkozik. A monographia függelékében a sebészi eljárások indikációjával a Jacobäus mütittel és phrenicotomiaval, tüdőplombálással és thoracoplasticával foglalkozik röviden. A könyv általában az akkori felfogást tükrözi vissza, de kritikája oly jó, hogy felfogásaazóta is alig szorul módosításra. Másik igen jeD.entős müve Kováts Ferencnek 1937-ben jelent meg magyar és német nyelven a paprikahasitók tüdőbetegségéről. A betegséget azok a munkásnők