Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1941-1942 (HU-SEKL 1.a 69.)
1942.06.16., 10. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - Mellékletek (tanszékbetöltések anyagai)
43 tüdőbetegeknél gyakran meglepő áthangoló hatása van. Egyik beteg 115 napi fektetés után sem lett láztalan, hatodik B]_ injekció után hőmérséklete normális, közérzete egy csapásra megváltozott, betegségérzete megszűnt. Jó hatású bél tbc.-nél és szokszor olyan betegeket segit át tünetmentes állapotba, akiknél minden más gyógymód eredménytelen volt. Másodnaponként ad 2-10 milligrammot. 71. / hit kell tudni a tüdővészről. Rádióelőadás, 1939. IX. 14. Bpest I. 72. / Javaslat a tüdőgümőkór nomenklatúrájának egységesítésére. Tuberkulózis elleni küzdelem. III. 7. ja: 1. alaki /röntgen/ jelleg 2. pathologiai jelleg 3. lokalizáció 4. klinikai jelleg szempontjából. így a gümős folyamat élesen meghatározható . Előterjesztését a balatonkenesei nagygyűlés kiküldött bizottsága elfogadta s az most országosan használt. 73. / A légzőszervek betegségének gyógykezelése. ISSEKUTZ: Gyógyszerek és Gyógyítás. Bpest, 1940. Nem a minden receptkönyvbe visszatérő sablonos gyűjtemény hanem a racionalizált gyógykezelés ismertetése. -74. / A röntgenkép jelentősége a tüdőgümőkór formáinak elkülönítésé ben. Magyar Röntgen Közlöny. 1940. 7-8. az oknyomozó röntgenmorfologiát ismerteti, nem elégszik meg\az árnyékok egyszerű megállapításával, hanem eredetüket és jelentőségüket is felkutatja. Rámutat az összefüggésekre, részletes rajzokredetének magyarázatában az ismert formákat kiegészíti saját felAltalános indokolás után a következő meghatározást ajánlA 62./ alatt' emlitett monográfia rövid kivonata. A szerző ban foglalja össze a különböző formák keletkezését. A kavernák efedezésével: a szétmállás következtében a beszürődés szélén meginduló kavernával.
