Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1941-1942 (HU-SEKL 1.a 69.)

1942.06.16., 10. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - Mellékletek (tanszékbetöltések anyagai)

40

60./Die Lungensklerose -und Tuberkulose der Paprikaspalter.

.

Tuberkulose No. 10. 1936.

Megvizsgált 2oo hasitómunkásnőt, ezek közül 35 szenvedett tuberkulózisban is. A paprikahasitók foglalkozási betegségének' korai formáinál a legsúlyosabb tuberkulózis alakokat észlelte s eleinte úgy látszott, hogy a hasitok szklerozisa bizonyos fokban véd a tuberkulózissal szemben. Az esetek pontos megfigyelése azonban est nem igazolta: kiterjedt szklerozis alapján is súlyos formák fejlődtek. A diagnózis sokszor nehéz, mert az elváltozások agyon hasonlók, csak gondos megfigyelés és ismételt köpetvizsgálat teszi lehetővé az elkülönítést* /a dolgo atot a szerkesztőség kérte./

61. / Die Paprikaspalter Lunge.

*

Aerztliche Schachverständigen Zeitung, 1936, 22/23.

Nemcsak általánosságban ismerteti a betegség lényegét, hanem egyes alakjait is elemzi, megkülönbözteti a következőket:

1./ Sclerosis lobaris diffusa, 2./ Sclerosis hilorum

3./ Bronchioalveolitis fibrosa extensiva, 4./ Peribronchitis diffusa extensiva, 5»/ Sclerosis púim. localisata, 6./ Sclerosis púim. extensive, 7./ Bronchiektasia diffusa cavernosa, 8./ Sclerosis vase laris.

Mint szövődmény sulyosbbithatja még heveny bronchitis és bronchopneumonia,,spontánlégmell és tuberculosis.

62. / A röntgenvizsgálat szerepe és jelentősége a tüdőgümőkór alakja nak elkülönítésében,

/ I

Kiadatlan monográfia. Kézirat nincs mellékelve.

65./ Die Lungenkrankheit der Paprikaspalter.

Monográfia Acta med. Szeged. Tern. VIII. fase. 1. 1937.

A paprikahasitók betegségének részletes ismertetése. Történél::! áttekintés után foglalkozik a hasítás lényegével, a paprika penész alakjaival. Határozottan megállapítja, hogy nem mykos.35, hanem a paprikapenéss állandó imitációjánaka következménye: toxomy-ÍV.