Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1941-1942 (HU-SEKL 1.a 69.)

1942.04.21., 8. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - VII. Az urológiai tanszék betöltése Adler Rácz Antal, Babics Antal, Dózsa Jenő, Káló Andor, Mező Béla, Minder Gyula, Schmidt Albin)

A veseköves betegek szama 10-15 év óta különösen a világháború vesztes országaiban fokozatosan szaporodik.Véleménye szerint kétségtelenül szerepel a háború miatt megváltozott táplálkozás.Az A-vitamin szegény étrend phosphatkövek keletkezését segiti elő, a fokozott paradicsom és csokoládé fogyasztás pedig az oxalatkövekét. A legújabb felfogás szerint,melynéz a szerző is csatlakozik a legvalószínűbb az,hogy a hugykő esetek szaporodását az idegrendszer háború utáni megrázkódtatásával kell összefüggésbe hozni,mert az idegrendszer elváltozásai a védőcolloidok kiválasztását károsan befolyásolják.

31. / A vese egyes tömlőjéről.Magy.Urol.1940.2.

Ezen ritka elváltozást az I.sz.Sebészeti klinika 1100 veseműtéte közül 12 esetben észlelte, ami az irodalmi adatokat áttekintve igen jelentékeny szám.A vese egyes tömlőit tartalmuk szerint savós és vértömlőre osztják.Betegei közül 11 savós és 1 véftömlő volt. Ismerteti a tömlős vesék beosztását, a töm^őj: száma, nagysága és elhelyezkedése szerint, a tömlő falának szövettani szerkezetét és a keletkezésére vonatkozó különböző kórbonctani állatkísérletekkel alátámasztott elméleteket.Arra a megállariitásra iut,ho£y nem minden vesetömlő eredete ugyanaz és a legvalószínűbb,hogy a magzati életben fejlődési hibából keletkezik,de kifejlődéseoen gyulladásos folyamatok is szerepelnek. Bizonyos esetekre a daganatos elmélet is alkalmazható.Külön foglalkozik a vértömlők képződésével.A tünettan tárgyalása után a vese egyes tömlőiének kórismézését és más hasüri terimenagyobbodásoktól való elkülönítésének lehetőségét ismerteti.A vesetömlő kezelése kizárólag műtéti, a tömlő eltávolítása,esetleg a vese kiirtása,mely azonban csak akkor engedhető meg, ha a veseáliománya nagymértékben elpusztul. Ezután 12 operáit betegük kortörténetét ismerteti.

32. / A női húgycső gurdélyairól.Magy.Urol.l940.5.sz.

A női húgycső gurdélya ritka kórkép.4 esetet észlelt, melyből kettőt megoperált,kettő pedig műtétre vár.

33. /tíber solitaere Nierencysten.Z.f.Urol. 1940.10.

A 31./ alatti dolgozat bővebb,ábrákkal ellátott németnyelvű átdolgozása.

34. / Hugykőmütétek késői eredményei.Orvosképzés.1940.6.

Összefoglaló dolgozat az i.sz.seb.kiin.-án és 25 év alatt végzett hugykőmütétek késői eredményéről.A vese és húgyvezető műtétek 27 %-át hugykő miatt végezték és az utolsó IC évben a hugykőmütétek száma erősen emelkedett.Vese-és húgyvezetőké miatt 297 műtétet végeztek 20 halálozással,hólyagkő miatt 203 műtétet 8 halálozással.A vesekövesek közül 33-nak köve kiújult, a hólyagkövesek közül 27-nek- A kő újraképződéseinek arányszáma a nagy gyüitőmunkák adatainak megfelelő. Részletesen foglalkozik a hugykövek műtét utáni újraképződésének irodalmával,megállapítja, hogy a kőujraképzőáős gyakoriságáoan külön kell választani az operált vesében ujraképződötteket a másik veséoen keletkezett kövektől.Az újraképződés egyik oka a műtéti sérülés.másik oka a hugyutak fertőzése,egy harmadik a vizeletpangás.Koképződésben szerepel a csonttörés,nsontbetegségek.továbbá iokozott" mészkiválasztas hyperparathyreoidismus mellett.

35. / A rejtett here hormonkezelése.hagy.Urol.1941.2.

Kilenc rejtett here esetében végzett hormonkezelés alapján ezen legujaob gyógyító eljárással foglalkozik.

36. / Die operative Behandlung des Hermaphoditizmus.Z.f.Urol.1941.4.