Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1941-1942 (HU-SEKL 1.a 69.)

1942.01.13., 5. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - Dr. Juba Adolf a "Szervi idegbajok, különös tekintettel az agykórszövettani elváltozásokra" tárgykörben

3 barna színe, ami főként a piramisokban volt kife.jez.ett, A 'szövettani vizs­gálat igazolta a makroskoposan felvett haemoglobinuriás neohrosist, A sú­lyos szövődmény kialakulásának magyarázatában, tekintve.,-hogy azonos 'vér­­csoportu egyénekről volt szó, a haemolysis okát-, egy,eb körülményekben véli megjelölhetni. Itt fig?.Te lembe veendőnek tartja, hogy a Vért' kapó súlyosan le­­gyöngiilt lázas állapotban volt és a vért adó is terhes nő volt, íz uraemia kialakulásában a .vesecsatornuk mechanikus elzáródása mellett szerepet jut­tat a terhesség által feltételezhető vesekárosodisnak is‘valamint a máj­ban-.észlelt focalis elhalásoknak. - • 9./ Zur Kasuistik der seltenen Nierentumoren-, Virch.Arch.304. A szövettani kepek a szokásos festési élj árusok mellett még Giemsa festéssel és Papp T, fele ezüst impregnatlóval is készülték és Így jól meg­határozhatta,, hogy az egyik esetben primitiy-vérér capillarisók, illetőleg barlangosán burjánzó, kiterjedt s nagyobb erjárátok szerepeltek a daganat kialakulásában.. Ezért ezen daganatokat Orsós ajánlotta gemangioma 111. dif­fus cavernosus haemangiomának jelöli meg. A második esetben pedig., — tekint­ve, hogy a daganat-szövetbeíi megtévesztésig veseszövetet utánzó'kepek voltad a daganat megjelölésére a malignus nephroma nevet ajánlja. Annál inkább is mert chemiailag a daganat tömlöcskéiben lévő folyadékban hugysavat és kre­­atinit lehetett kimutatni, 10./ A hypophysis secretios mechanismuse, A hagy„Path.Társ.kiadása.1939. A kórbonctani és kísérleti rákkutató intézet boncolási és állat - kísérleti anyagán végzett vizsgálatai. A feldolgozásban sikeresen alkalmaz— -ta a soroz-atos metszeteket és pedig összefüggésben'megtartva a hypophysist a közti agyrendszerrel. Kiemeli, hogy a sók ellentmondó adat a hy.egyes ré­szeinek morphologini megítéléseden a megfelelő s-zövettani eljárások fogya- . tékosságával magyarázható meg, A saját elgondolása szerint módosított Mal­lory festéssel, azonban szindus képek nyerhetők, Jól megfigyelhető a . col - lo.id vándorlás, amelyet a közti agyig tudott követni. . " , t-11./ Cytologische Beiträge zur Mobilisation-und zu den Transportwegen der Socretionsprodukta der Hypophyse., Virchow,s Arch,353„ • Részletesen közli az általa modositott Mallory-e1járást. Szövettani ' sorozatos metszetek alapján többi között állást foglal amellett,hogy az adenohypophysis sejtjei azonos typusuak s a munkaphasisuknak különböző secretios állapotban levő képviselői. Úgy véli, hogy az egyes sejtalakok -között átmenetek vannak. Az átalakulás egymásutánját illetően ,azft hiszi,hogy az eosinophil sejtekből basophil jellegű sejtek keletkezhetnek s ezeket tartja a secretio csúcspontján levőknek. A sorozatkepek alapján az a véle­ménye , hogy az adenohypophysis egyes sejtjei passiv mozgással tovajptnak, ‘ akár £el a .közti agyig is, Ugyanezt az utat teheti meg a colloid is, mely­nek termelésében véleménye szerint a mag és a plasms ís reszt-vesz. A kol­loid vándorlást a közti agyig metszetei, ill. mikrofeIvételei meggyőzően demonstrálják. Észlelései alapján azt hiszi, hogy a közti 'rész, amely az emberi hypophyslsekben legtöbbször anatómiailag is a-lig határolható él, — functionalis szempontból sem fogható fel önálló résznek, állatkísérletek­ben azt tapasztalta, hogy olyan befolyások / pl, daganat, porphyrin-ólom - stb, mérgezés/, amelyek az állatok anyagcseréjét emelik, a hypophysisben jellegzetes változást hoznak létre. Ez a basophilsojtek szaporodásában és - a fokozott kolloidtermelésben nyilvánul meg, Ezen elváltozásokban a hypop­hysis fokozott működésének kifejezőjét látja. - . ;■• .12,/ A bélkiürülés folyamatának különlegesebb zavarai. Opvosi H.1940. 353

Next

/
Oldalképek
Tartalom