Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1941-1942 (HU-SEKL 1.a 69.)
1942.01.13., 5. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - 26. Nyugalmazott tanárok előadásai
Tanártestiiletünk ez 'alkalommal is mély megdöbbenéssel észrevételezi, hogy ennek, a karok megkérdezése alapján alapos körültekintéssel készült uj habilitatios szabályzatnak a felterjesztését a felügyeleti kormányhatóságunk mindezideig mégcsak válaszadásra sem méltatta. Megállapíthatjuk azonban egyszersmind azt is, hogy ezt a fentebb idézett szabályzati tervezetet az előbb kiemelt 38. §-ával együtt a tek.Egyetemi Tanács 8379/1935-36.sz. alatt felterjesztettem a saját egyhangú határozatává emelte. / Kívánatosnak tartanánk, esetleg a tek.Egyetemi Tanács póthatározat-hozatalával, ebben a 38, §-ban kiegészitőleg kifejezésre juttatni,hogy a felkérés ügyében hozandó kari határozat ” tanévről tanévre’1 eszközöltessék./ Ha a tek.Egyetemi Tanács ezen egyhangú határozatának a szelleméhez akarunk igazodni, akkor a 70-ik életévüket betöltött nyugalmazott ny.r.tanárok előadáshirdetési lehetőségeit is azonos módon tartozunk mérlegelni mind elvileg,mind az óra( r rendet megállapító jógiiknál fogva a karunk kebelében esetleg felmerülendő konkrét esetek alkalmából is. Az idézett 38 j által általánosságban jelzett kivételes eseteket céltalan és felesleges lenne részletesen most elemeznünk.Ilyenek lehetnének pl.tanszéki vacantiák, különösen olyan háborús,időkbeli kényszeritő körülmények között,amilyenek most pl.Németországra nehezednek. Hangsúlyozhatjuk azonban, hogy a német birodalombeli egyetemeken, ahol a korhatár 65 év, tehát 5 évvel alacsonyabb mint nálunk, még a jelenlegi háború kényszeritő körülményei dacára sem tartatik vissza manapság sem ottan minden egyes, a 65-ik életévét betöltött ny.r.tanár a főkollégiumának hirdetése és tarthatása jogaival,/ 1.Dietrich tübingai, Beitzke gráci pathologus Ordinariusoknak stb, a 65-ik évükben való teljes nyugállományba való helyezését./ ad b./ A professorok facultási testületének szempontjait tekintve,saját karunk relatioiban az aggodalmak egész sora ébredhet bennünk. Nincs az az orvostudománykari tanszéki főkollégiumunk, amelynek a megtartása a megkivánt s kizárólag az odaadó mindennapi munkabekapcsolódás révén az előadó által
