Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1939-1940 (HU-SEKL 1.a 67.)
1939.09.26. rendes 1. - 82. Dr. Puhr Lajos rk.tanári kitüntetése /ajánlás/
40 szükségtelen a Tekintetes Karnak közelebbről bemutatni. Sajnos, hogy az Ö megerősitése, bár a Kar ezt teljesen egyhangú határozattal kérte, mind a mai napig a kormány-körök hallgatólagos elvi állás^ pontjából folyólag nem történt meg. A Tekintetes Kar múlt évi Dékánjával értekezett ebben a kérdésben és őszintén sajnálja, hogy a dr. Jármai Károlynak más módon való kitüntetésére a megfelelő megoldást mindeneképpen megnyugtató formában megtalálni eddig nem sikerült. A Tanártestület bizonyára méltányolni fogja, hogy amig egy másik tudománykarbeli kiváló ny.r.tanárt a magántanári gradusbcl kitüntetően kiemelni nem tudunk, egy nálánál nemcsak korban, hanem tudományos érdemekben is jóval fiatalabb szakmabeli magántanárt elébe helyezni, felszólaló, mint a szakma tanszéki képviselője nem kezdeményezhetett. Nem kezdeményezhetett továbbá azért sem, mert azt a színvonalat, amit néhai Buday Kálmán Professor úrral a kórbonctani szakmára vonatkozóan közösen elérniük sikerült, nemcsak fenntartani, de a körülmények fejlődése sierint emelni kötelességének érzi. Minden kételyen felül állóan biztos abban, hogy azt a szerencsésen és következetesen magasra emelt színvonalat alásaállitani kezdeményezni a Kar tőle, mint a szakma képviselőjétől sem elvárni, sem kivánni nem fogja. Dr. Puhr Lajos megjelent ugyan egyes külföldi congressusokon^ rövid látogatásokat is tett, azonban olyan huzamos komoly külföldi tudományos intézeti tanulmányokat mindezideig nem folytatott, sem a saját tanítványainak olyan elismerésre méltó sorát nem nevelte, sem a tudomány művelése terén olyan nagyobb jelentőségű eredményeket nem tudott felmutatni, mint a rendkívüli tanárainkká vált előbb emlitett kórboncnok magántanáraink. Mindezen indokok alapján,tisztelettel kéri,hogy a jelenlegi napirenden levő előterjesztéssel kapcsolatban -amelyről először az ülés meghivó kézhez vétele alkalmával szerezhetett tudomást,- a további hivatalos cselekményekben való megbízatástól a Kar őt mentesítse. Tisztelettel kéri ezt anynyival is inkább, mert aint a saját szakmája hazai fejlődését is éber figyelemmel kisérni hivatott, rámutathat arra, hogy időközben már is fejlődtek ki olyan,még pedig Dr. Puhr Lajosnál jóval fiatalabb kórboncnok magántanáraink, akik kórboncnok rendkívüli
