Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1939-1940 (HU-SEKL 1.a 67.)

1940.03.12. rendes 7. - Dr. Horváth Boldizsár rk.tanári címre való ajánlása

- 3 -séretében. E munkájával sikerült több vitás kérdésre f^nyt derítenie és • németül megjelent fordítása szintén kiinduló pont lett számos külföldi vizsgálat számára. Végül ki kell emelnem a " Szájnyálkahártya betegségei", cimü tankönyvszerű monográfiáját, mely tárgykört a klinikán szerzett több esztendős tapasztalatainak felhasználásával a hozzáférhető világirodalom tanúsága szerint elsőnek irt meg. Ily módon kifejezettea hézagpótló munkát végzett, annál is inkább, mivel végleges alapokra helper7te a sz '^nyálkahártyán lepergő kórfolyamatok diagnosztikai jelentősegét, E munkáját saját szines felvételekkel illusztrálta és vele a Magyar Fogorvosok Egyesülete által adományozott és két évenként esedékes orvosi pályadijat elsőnek - megnyerte, E munkát jelöli meg Landgraf dr, mint haollitatiós, dolgozatát is.

Áttekintve ezt az irodalmi munkásságát /kérvényéhez 29 dolgozatot mellékel/ és mint klinikai főnőké is egyébként közelebbről Ismerve Landgraf Ervin munkaerejét és képességeit, azt‘hiszem a. legtárgyilagosabb mértékkel mérve is megállapítható, hogy jól betöltötte azt a helyet, mely a klinikai munkamegosztásban és a stomatologia tanításának és fejlesztésének szükségletei szerint számára kijelöltetett. Első sorban jól képzett fogorvos, azontúl pedig uralkodik az örvös laboratóriumi methödusokon és ez- . zel képes közreműködni az oralis' eredetű megbetegedések tanának tovább-fejlesztésében, ' ' ,

Szabadjon ehhez hozzáfűznöm, hogy Landgraf Ervin mint kutató i— gén óvatos és józanitéletü, aki a dölgok mélyére lát; mint iró és előadó kifejezésmódjaiban rövid és pregnáns, aki egy felvetett kérdést kevés szóval határozottan és világosan tudja a hallgatóság előtt beállítani és kifejteni. E jellem- és tudásbeli qűalitásai jogossá teszik a reményt,hogy a Fakultás Landgraf Ervinben egy komoly, törekvő" és munkaszeretó és igen értékes fiatal kutató— és tanitóerőt nyerhet.

Az elmondottak alapján nemcsak mint embert, hanem mint tudományos értékű klinikust is legmelegebben ajánlhatom a Tanári Testületnek, hogy méltóztassék őt szavazatával a magántanári képesítés II,-ik fokán is oly megértéssel támogatni, amint azt az első szavazás alkalmával tenni kegyes volt.

Budapest, 1939. november 16.

Dr, Máthé Dénes s.k. egyetemi ny.r.tanár, bíráló,

595