Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1939-1940 (HU-SEKL 1.a 67.)
1940.03.12. rendes 7. - Dr. Horváth Boldizsár rk.tanári címre való ajánlása
488 S közleményei, melyek néhány igen érdek s, legtöbbször sikeresen gyógyult klinikai esettel foglalkoznak. Különben agydaganatokról és agytályogról van ezekben szó, A fentiekből kitűnik tehat, Logy kulcsár Ferenc dr„ dolgozatai az ideggyógyászati diagnostikában ig n nagyra értekelhetök, különösen azon dolgozatai, melyek 11,000 agy, cysterna és lumbalpunktíos folyadék vizsgálata kapcsán szerzett tapasztalatait ismertetik, A bicolorált mastix-reactio az ó névehez fűződik, azt úgyszólván az eeesz világ átvette és méltatja . A suboccipitalis punlctio methodiká j ával is foglalkozott,azt tökéletesítette, amennyiben a punktio pontos helyének meghatározására uj eljárást ajánlott, A punktio technikáját Illető ezen ujit^s helyességét a külföldi szerzők is elismerték és sokan át is vettek, Ö volt az, aki úgyszólván elsőnek ajánlotta a kettős punktlókat es felhívta a figyelmet arra, hogy a cysterna- és lumbál-folyadek összetételének összehasonlítása fontos diagnostikei Útmutatásul szolgálhat, Rendszeresen és behatóan foglalkozott a neuro-lueses betegségek külömoöző lázkelto kezelésével, Ezen munkait Benedek professcrral együtt végezte és főleg a paralysis progressivanak recurrenssel való gyógyításáról szóló dolgozatában sok újat ajánlott, Ezen munkáira igen sok német munka és kézikönyv számos helyen hivatkoznak és adatait pontosan közük, mint pl, a Flaut-Klhn gyűjteményes munka is, Dattmer a " uoderne Therapie der Feurosyphilis'Tr cimü könyvében Kulcsár drVizsgáTataira hivatkozik és adatait a recurrens kezelésre vonatkozólag igen nagyra becsüli, agner- Jauregg monographiájában Kulcsár dr, munkái alapján végez összehasorílit’á's't á maláriás és a recurrens kezelés e edmenyei között, 3ing_ kulcsár dr, adatai alánján a malária kezeléssel szemben a recurrens kezeles előnyeit hangsúlyozza, Azon munkái, melyek az agytumorok diagmostiákájának külömbözo methodusaival foglalkoznak bebizonyítják azt, hogy ezen nehez szakmában teljesen kiismeri magát és tapasztalatai sokban gazdagítják az e^en kérdéssel foglalkozó tudományt, Ar-teriográphias tapasztalatai sok uj szempontot világítanak meg. Kulcsár dr0 24 előadást tartott lélektani, örökléstani, ideg- és elmegyógyászati tárgykörből és számos tudomány es vitában vett reszt. Hozzászólásai szakmájában való általános es a részletekre is kiterjedő nagy jártasságát bizonyítják. Kulcsár Ferenc dr. tehát egy olyan kutató, akinél tudományának és szalmájának szeretets igen nagy érdeklődéssel és nagy szorgalommal párosul* Ezen három tulajdonsághoz helyes kritika is torsul, mely nem engedi meg azt, hogy szakmájában, melyben pedig bő tere nyílik a kombinativ sőt bölcselkedő tudománynak is, túlzásokra ragadtassa magát. Kétségtelenül igen sok eredet is eget látunk munkásságában; uj prooléoiukat vet fel és ezeket szorgalmas munkájával, rendkívül ügyes laboratóriumi praktikus készségével meg is oldja. Munkássága mindezek alapján igen értékesnek minősíthető és azt a debreceni egyetem honorálta is akkor a időn őt magántanárrá képesítette, ag-ntanári köpesitese óta lankadatlan szorgalom mai dolgozik tovább és az ismertetett dolgozatok közül számos épen azóta jelent meg. Tudományos ambíciójában tehát semri lankadás nem következett be és ez garantiául szolgálhat a jövőre nézve is és biztosan számíthatunk arra, hogy Kulcsár Ferenc dr, a tudománynak továbbra is szorgalmas művelője marad. Ezenkívül előadásaival bebizonyította azt, hogy mint igen jó előadó, aki világos és tiszta előadási modorával a hallgatóságot le tudja kötni,a tanításban is elsőrangú eredmenye1 et fog elemi, -Kulcsár Ferenc dr,tehát mindazon tulajdonságokkal rendelkezik,melyek őt magántanári képesítésre érdemessé teszik és ezért tisztelettel ajánlom a t, Tanártestületnek,hogy őt magántanári képesítésre méltónak nyil vanitsa.Mivel a debreceni Tisza István Tudományegyetemnek már magántanára,úgy azt ajánlom,méltóztassek neki a szóbeli colloquiumot es próbaelőalést elengedni a képesítő határozat XXII,§-a értelmebenE,mert ezen kötelességeinek a debreceni tanári kar előtt már eleget tett, Budapest, 1940. február 14. Dr. Boros József s,k0 egyetemi ny„r,tanár, bíráló. 56.6
