Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1939-1940 (HU-SEKL 1.a 67.)
1940.03.12. rendes 7. - Dr. Horváth Boldizsár rk.tanári címre való ajánlása
472 4 terméknek tekintendő. 19 „/ Granuloma ritka esete. Stomatologist közlöny 1937. — — — — — U.n. granuloma internum dentis esete, melynek érdekességet az képezi, hogy a fogbél fertőzése a foggyökér fejlődési hibáin keresztül, teljesen ép fogkorona mellett történt. Az irodalomban is egyedülálló eset. 20./ Biológiai kutatások a stomatologiában. Stomatologiai Közlöny 1937. Összefoglaló ismertetése az utóbbi évek biológiai irányú munkáinak szaktudományunk területén. Szerző a regisztráláson kivül kiemeli az eddig elért eredmények gyakorlati jelentőségét. Utal arra, hogy egyes fogalmak pl. a fogszabályozás terén tisztázatlanok, ami meddő irodalmi viták keletkezésére ad alkalmat. 21./ Über die bakterizide Wirkung des Arsentrioxyds. Deutsche Zahnärztliche Wochenschrift, 1937. /idjzös cikk Dr. Bánhegyi I,—al./ Szerzők in vitro és állatkísérletekkel kimutatják, hogy az Arsentrioxyd serumban ill. szövetnedvben igen ksi mennyiségben oldódik,de strepto-, ill staphyllococcusok növekedésére még gátló hatással sincsen. Az arzén által elölt fogbél jó táptalaj, melyben az ottlévö csirák jól szaporodnak és a gyökérhártyát fertőzik. 22./ Untersuchungen über die Entwicklung des Schmelzes. Deutsche Zahn—, Mund— Kieferheilkunde 1938. Folyamodó több éven át folytatott vizsgálódásainak első közlése a zománcfejlődésről. Rövid irodalmi áttekintés után a zománc kialakulását 12 saját metszeteiről készített mikrophotogrammon ismerteti. Hattyasy szerint a fogzománc a zománcsejtek / ameloblastok/ belső zarólécszerkezetéből és a zománcsejtek által elválasztott secretumból tevődik össze. Az ameloblastok Tomes f. nyúlványát műterméknek tartja. A fiatal zománc több / néha 5—7/ festéssel elkülöníthető réteget képez, melyek bizonnyára eltérő tulajdonságok kifejezői, — Pályázó ezen közléseben igénybe veszi a mikrotechnika legkényesebb módszereit, hogy ezen nehéz témához újat és helytállót adjon. Úgy vélem, hogy célját elérte. 23./ Die Wasserstoffionenkonzentration der Zahnpulpa. Zeitschrift für Stomatologie 1938, Szerző emberen és élő állaton, valamint eltávolitott fogon ill. hullaanyagon végzett PH—meghatározásokat Hydrogen-elektroddal. Eredményei teljesen egyöntetűek. A fogbél átlagértéke pH: 6.91, kísérleteinek szélső értékei pH 7,01 és pH 6.83. Kísérletileg kimutatja a Chinydronmérusi hibáját a fogbélben. A fogászati szakirodalomban - Csernyel Chinhydronértékei nyomán - többen megokolták, hogy miért kell a fogpulpának " Bázikusabb"—nak lenni a többi szöveteknél, Hattyasy vizsgálatai tisztázzák hogy a fogbél nem foglal el különleges helyet és, hogy a hibás mérésekhez fűzött fejtegetések alaptalanok,— A szerző által használt methodika előreláthatólag rövidesen más területeken is hasznosítható lesz, tekintettel megbízhatóságára és a mérések pontosságára. 24./ Zu den voranstehenden Bemerkungen Csernyeis auf meine Arbeit über die " Wasserstoffionenkonzentration der Zahnpulpa" Zeitschrift für Stomatologie, 1938. Válasz Csernyeinek a 23. alatti közleményre tett ugyanezen folyó— 55o
