Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1938-1939 (HU-SEKL 1.a 66.)

1939.04.25. rendes 8. - 51. A megüresedő gyógyszerismei tanszék betöltése

Perrot professortól a francia Pyreneusokból kapott rheum tan­gut i cum és officinale termeléséről számol he. A növényeket 1928-ban ültette el és 4 év múlva 1932-ben ásta ki a vizsgá­lat céljából a gyöktörzseket. A szöveti szerkezetben feltűn­tek a pársoros párával körülhatárolt u.n.zárványok, amelyek részben legalább szerző vizsgálatai szerint is a gyökértörzs apró sérüléseiből keletkezett. A c^emiai vizsgálatai szerint ♦ úgy a tanguticum, mint az officinale igen jó minőségű drogot szolgáltatott amennyiben a rhizoma 4.6-4.7 $ anthrachinont tartalmazott, mig a párhuzamosan vizsgált chinai drogban csak 3.4 $-ot talált. Hasonlóképen magas, volt a gyökerek hatóanyag, tartalma is. Feltűnő az, hogy a termelt drogokban a chryso­­phansav tartalom az emodin rovására jelentékenyen meg van növekedve. 16. / Über Anbauversuche mit Rheum im Szeged. Schweizerische Apothekerzeitung Pharmazeutica Acta Helvetiae. Nr.4.1933. A 7.-és 15. dolgozatban foglaltakat tartalmazza. 17. / Az anyarozs értékmeghatározása. Ajtay Mihály dokto randussal készült dolgozat.A szerzők kísérletekkel kimutatják, a./ Az anyarozs zsiros olajából szabaddá lett savak mennyisége / a drog savfoka/ növekszik'állás ideje alatt és indikátora lehet régiségének, de nem mutat rá annak hatékony­­ságára, tehát nem szolgálhat annak méréséül, mivel -bár az alkaloidák elbomlása részben ismeretes részben ismeretlen beha­tások folytán állandóan folyamatban van- mégis a hatékony a­­lakban megmaradt mennyiség egy gazdag drognál a megnövekedett savszám ellenére évek múlva is elérheti a kivánt hatásértékét. b. / A Wessel gravimetriás eljátás, valamint a nephe­­lometriás meghatározási mód is megbizható eredményeket adöak a secale értékmeghatározásainál. c. / A Smidt-féle kolorimetrias metódus nem alkalmaz­ható kellő pontossággal elsősorban azért, mivel a hatóanya­gok melyeknek az aránya a drogban igen változó, különböző 5$o •

Next

/
Oldalképek
Tartalom