Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1938-1939 (HU-SEKL 1.a 66.)

1939.04.25. rendes 8. - 51. A megüresedő gyógyszerismei tanszék betöltése

pentünk , akkor az összes el nem fásult és el nem parásodott sejtelemek világoszöldre festődnek. A szerző kimutatja,hogy csak az első reactio jó, a második nem használható.

5»/ A Belladonna-gyökér összetévesztése az Inula Helenium gyökerével. / Gyógyszerészi Közlöny, 1916, 28 sz./

A szerző drógvizsgálat’ai folyamán Inula-gyökérrel hamisított

Belladonna-gyökeret talált. A kettő megkülönböztetésére a jodreactiot ajánlják, amennyiben a Belladonna gyökér törési felülete jodoldattal lecseppentve keményítőtartalma miatt megkékül, mig az Inula gyökér inulin-tartalma miatt csak sárgásbarnára szineződik. A szerző rámutat arra, hogy ez a reactio csak akkor használható, ha ősszel gyűjtött Belladonna gyökeret vizsgálunk, mert a tavasszal gyűjtött gyökér keményítőt nem tartalmaz. Leirja továbbá a két gyökér között a különbséget.

6. / Gyógyszerismei Praktikum / Kiadta a Gyógyszerészhallgatók Segély-és Önképző Egylete. 1916/ A 124 oldalra terjedő tankönyv útmutatást ad a drogoknak és poraiknak górcsövi vizsgálatához és éveken át jó szolgálatot tett a gyógyszerismereti gyakorlatokon résztvett hallgatóknak.Jelenleg

a könyvnek II. kiadását használják.

7. / Gyermekeknél nyáron előforduló gyakoribb mérgezésekről. / Egészség, 1916. 6-7 sz./ A szerző felhivja az Atropa Belladonnával, Hyoscyamus nigerrel és Datura Stramoniummal nyáron gyermekeknél könnyen előforduló mérgezésekre a figyelmet, leirja a mérges növényeket, a mérgezés tüneteit és a mérgezett kezelését. Végül foglalkozik még az éretlen mákfejekkel előforduló mérgezésekkel, melyet gondatlan anyák azzal idéznek'elő csecsemőiknél, hogy mákfejfőzettel átitatott cuclit tesznek csecsemőik szájába.

8. / Vizsgálatok az Ipecacuanha gyökérről / Gyógyszerészi Értesitő. 1917. 11. és 12. sz./ A szerző természetes áruban meghatározta a vékony és vastag gyökerek, továbbá a szárrészek mennyiségét és az ezekben levő fatest mennyiségét. Azt találta, hogy aránylag legtöbb fatest a vékony