Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1938-1939 (HU-SEKL 1.a 66.)

1939.03.14. rendes 7. - 44. Dr. Balogh Ernő ny.r.tanár előterjesztése a kar tanszéki segédszemélyzetének szolgálati és jogviszonyára vonatkozóan

27 s mi orvostudományi kar sem önmagunkat megtagadni, sem jellegün­ket feladni ne kényszerüljünk, akkor ez részünkről a szembehelyez­­kedés látszatát senki és semmivel szemben nem jelentheti, legke­­vésbbé önmagunkkal szemben. Azt pedig, hogy önmagunkat megtagad­­juk és hogy a fejlődés helyett saját sirunkat magunk ássuk meg tőlünk bizonyára senki sem fogja kivinni. Munkaterületünknek a legexactabb pontosággal meghatároz­ható örök állandósága és különállósága mellett hivatkozhatunk arra is, hogy ezen a területen az egyetemi klinikák, illetőleg számos orvostudománykari intézet/ törvényszéki, kórbonctani, kórtani, gyógyszertani, közegészségtani stb/ hivatás-és köteles­­ségszerüeh állandóan és mindennaposán közvetlenül, illetve köz­vetve olyan gyakorlati munkát végez, mely a köztörvények magán­polgári- és büntetőjogi vonatkozású legmesszebbmenő felelőssé­gének a vállalásával ven tér lelve. Az Országos Orvosi Kamara felállítását életre hivó 1936. évi I. t.c. speciális vonatkozá­sainak hatálya alá esik minden okleveles orvosdoktor és igy az alól ki nem vonható egyetlen egy orvostudománykari, orvosdokto­ri cimet viselő tanszéki segéderő sem. 3zek mellett a klinikákon, illetőleg egyes orvoskari inté­zetekben a betegek kezelése stb. illetőleg diagnosztikai vizsgá­lata az ezekbe esetről-esetre bekapcsolódó orvoskari tanszéki se­géderő számára mindig különlegesen alakulható, előre ki nem szá­­mitható olyan egészen speciális orvosethikai és orvoslelkiisme­reti felelősségbeli kivánalmakat, tettkészségbeli próbatételek stb. állit fel, amelyek folytán a mindezekért első helyen fele­lős igazgató tanárnak a segédszemélyzete feletti és az orvos­kamarai törvényben biztositott szabad rendelkezési joga meg nem köthető, és-igy az orvostudományi karon minden tanszéki segéd­személyzeti alkalmaztatás megkülönböztetetten és pedig úgyszól­ván minden egyes egyéni ténykedési kiállásra vonatkoztatottan: bizalmi állás-nak minősül és mint ilyen lesz is tekintendő min­denkoron, tehát hivatalnókszerüen, pl. 6 évi szolgálat után min­den további nélkül véglegesíthető állássá soha nem lesz átfor-

Next

/
Oldalképek
Tartalom