Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1938-1939 (HU-SEKL 1.a 66.)

1938.12.07. rendkívüli 2. - Dr. Erdélyi József ügye

zavarok, valamint enyhe szinagnosiás zavarok is feltalálhatok vol-. tak. Ha'az irínvzavarok súlyosabbak voltak, ezek a rajzbeli teljesit­­menyek szerkezetében is világosan megjelentek, A rajzolási teljesít­­menyekben 3 hibatypus volt pontosan elkülöníthető, ezek: l/'az áuto­­topagnosiás hiba,/ amelynek lényege abban áll, hogy az autotopagnö­­sias testrész /kéz,arc ^stb./ rajza feltűnően higanyos és a beteg e­­gyébként meglevő rajzolási képességéhez viszonyítva rendkívül .durva szerkezeti hibákat tüntet fel. 2/ A generalis regressiós hiba, amely szerkezetében a gyermeki rajzokra való visszaütést representálja; szerzők ezt - Head egységes aphasiatanára helyezkedve - azzal magya­rázzák, hogy a baloldali^gvfelteke bizonyos területeinek a laesió­­ja;a symbolikus formulázás es kifejezés összes alakjait, igy a be­szédet, az Írást, olvasást és rajzolást is károsítja. A gyermeki rajzteliesitmények és az^ezekkel analog- regressiv rajzzavárok nem/ vezethetők vissza sem irányzavarokra, sem a fogótérnek a látási tér feletti túlsúlyára,/ de nem találják meg szerkezeti magyarázatukat a symbolizálásban és a beszédbeli tudás fokozott szerepében semc 3/ Az irányhiba vagv constructiv hiba lényege a J. Lange féle irány­zavaroknak a rajzbeli teljesitményeken való megjelehülése. Az auto­­tppagnosiás hiba a gyrus angularis /Pötzl-Déjerme féle hely/ gócos károsodására vezethető vissza: ez az a terület, ahol'a testváziat • mint kinaesthesiás tendentia az Elliot-Smith sensory-visuel band utján az ideatoros irás és rajzcentrumra rávetül. Valószínűleg ugyan­­•'erre ^a helyre vetülnek a Kleist által felvett opticó-kinaesthesias pályák is.’ amelyeknek zavara a constructiv hiba létrehozásáért fe­lelős. A^ianulmánv az említett elemi rajzolási zavarokat számos ere­deti ábrával szemlélteti. 31,/ Spontan und experimentell hervergerufene Körperschema­störungen bei C-eisteskranken. Sajtó alatt. 35 gépelt oldal. Közös dolgozat Benedek L, dr.-ral. A testschema.a különböző-modalitásu centripetal is izgal­mak alliált kölcsönhatásán alapszik. Ä különböző sensibilis és senso­­rikus recuptiók között - a központi szervnek az izgalmak kiterieáé­­sét messzemenően biztosító összetett szerkezeti tulajdonai miatt - úgyszólván korlátlan interferentia-lehetőségek forognak fenn. Az expero-prpprioc.ep.tiv / exo- .és endo kin etikus/ és sensorikus benyo­másoknak a testvizlat egységes felépítésében való osztozásában sem a receptiós szervek belső tagoltsága, sem az élményi térnek saját­­szerűségei nem. lényeges tényezők, sőí az,som tekinthető döntő moz­zanatnak, vájjon az impulsusok2 mint egyéni érzékleti quali.tások tudatosulnak-e ? A psychiatriai anyag elemzése arról,győz meg, hogy at°stvázlat-svnthesisnek egységesítő^unctiója számára majdnem/ki“ zárólagosan az bír jelentőséggel, miként van a tostegészhuz való vonatkozással telítődött, illetve azt már pathikusan magában hordo­­_ zó actualis_elemi érzés,phaenóménálisan megadva. Szerzők utalnak ar­ra, hogy pzidőszerűit kérdés tárgyát képezi, vájjon a Vestibül .xris készülék által közvetített elemi receptiók tudatosulnak-e? A 4:.sz:á-, mu észleletükben nyilvánvaló volt, hogy a " dimensionalis"rtájéko- • zódás zavara, továbbá a vertikális lift-"mozgás" és dölós-érzes /mint reactiv jelenségek/ kit. éretében sajátos schemazavárok jelen­nek meg, <amelyek' az optical szemléletre is projici-dódnak. A vesti-. bularis izgalmak ut.j ín előálló újszerű phaenomenalis élménynek sze-' repe a szemlélet és testvázlat zavarának létrehozásában még akkor, is nyilvánvaló, ha a vestibularis elemi benyomások tudatosulása két­­sógbovonhaté, Ennélfogva nincs,indokolva tovább a ragaszkodás az'op­tical,, tactilis és kinaesthosiás elemekből ©aló summátiv vagy glo­­balizált felépitettséghe-z, smely nyilvánvalóan azon, ma már°érvé-' nyessegeben kétseges tételből indul ki. hogy,a homogen térre vonat­kozó szemléletünk csak az opticai. tactilis és kinaesthosiás recup­­tiókra támaszkodhatik, mertxtulajdonképpeni térjellegekkel csak e­[ ; ' lot_______________- 13 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom