Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1938-1939 (HU-SEKL 1.a 66.)
1938.12.07. rendkívüli 2. - Dr. Erdélyi József ügye
8 A,tartási rendellenességekben a Foerster féle önálló he1yzetmeghatározó faktor és a fixatiós feszülés egyarint feltalálhatok; a futási rohamok elemei az encephalitises gyermek paroxismuso éjszakai nyugtalansága és a pulsios*tendentia.-A második eset klinikai érdekessége bizonyos légzési rohamoknak a,fellópésében áll, amely rohamok alatt a pulsus'szaporává'és kishullámuvá válik, maid teljesen eltűnik; ugyanakkor a szivtompulat is eltűnik és szivhangok a szivtái felett nem hallhatók, viszont az epigastr.iumban szapora, diffus lüktetés jelenik meg es ugyanitt a szivhangok is jól kivehetők. Röntgenernyőn egyidejűleg a Rekeszizmok leszállása és a szivárnyék megnyalisa és helyzetváltozása volt megfigyelhető.- A harmadik esetben egy encephalitises hyperkinesis után fokozatosan kifejlődő sajátságos tónuszavart ismertetnek, amely reactiv tömeges tonusfoko,zodás formájában jelentkezik,, a figyelem ’ráirányítása mellett fokozódik s keletkezési mechanismusát,tekintve közel áll az athétosisos tömegmozgásokhoz.Szerzők mindhárom eset atypusós tüneteit agypathologiai szempontból behatóan elemzik. 19/ ■ Ritkábban előforduló extrapyramisos mozgás-zavarok, urvosi Hetilap.1936.2.sz.11 oldal. • ■Fenti tanúim íny magyarnyelvű közlése.. 20/ A schizophrenias gondoíkozási zavarokról, magyar Psychologiai Szemle. 1935.8. sz. 5 oldal*. , ■ g .. A.Magyar elmeorvosok Értekezletén 1935. V,29.-én tartott előadás közlésé. Az előadás a’schizophrenias gondoíkozási zavarok agvkórtani, *neuro-psychiatriai magyarázatát adja, ,emellett a fogalmak kialakulásának. felidézésének, valamint a normális gondol-kozasi folyamatnak a mechanismusaval foglalkozik, A kialakult fogalmaknak nincs külön engrammjuk,- hanem ezek minden alkalommal a szükséghez képest változó extensitásban és intensitásban functionalisan- tevődnek össze. A felidézendő fogalom egy gondoíkozási schemába,illeszkedik, a_fogalom felidézésének az extensitását ez a gondoíkozási schema szabja meg, vagyis különböző gondolatsorokban ugyanazok a fogalmak különböző extensitasban szerepelnek. Az átélés egyidejűsége a fogalmat képező érzékelési és itéletelemeket közös affectiv index-szel látja el es ilyenmó.don egy affective hangolt fogalmi apparátust teremt: ha,ez az apparatus bármely pontján ingerületbe jút, az ingerület spontán szétoszlik az egész apparátuson es ennek a közös ingerülete tudatossá válva activalja a fogalmat, ütmek a fogalom-összetevődési funetiónak a kérgi mezeje a lob.pariet.ini. ,A schizophren gondoíkozási zavar alaptünete a fogalmak dissocialodasaban ismerhető fel..,Meg j el eresének általánosan ismert alakjai: az össz-situatio felfogására való képtelenség, az érzékelési képhez tapadás és a syrnbolikus megértésre,való képtelenség, heterogen fogalmaknak lényegtelen közös érzékelési elem alapján való azonosítísa."Rnnek a jellegzetes schizophren gondoíkozási zavarnak a bonctani oka abban található fel, hogy a schizophren kórfolyamatban nagymértékben résztvevő alsó falilebaiy diffus sejtritkulási folyamata következtében a fogalomképzés kérgi mezoj-e szenved. A fentebb kifejtett functionalis gondoíkozási théoriábói következik/ hogy az alsó fali lebeny bántalmazottsága következtében a fogalmat összetevő egyes részek, ,igv,schiz(ophreniánál elsősorban az itelet*.leniek, lehasadnak, az érzékelési elemek viszonylagosan túlsúlyba jutnak.* a következmenve ennek az, hogy a reprodukált csonka fogalom hangsúlyozott érzékelési színezettel' kerül a tudatba, ami-az,érzékesálodások egy csoportja keletkezésének a magyarázatát, adja. másrészt, a ,kéreg valamely pontjára befutó inger,- a szabad elterjedés gátoltsága következtében - kóros mértéket ölt és hangsúlyozott jelentoségoMaenny'ül tudatosul, ami a primär vonatkoztatások ’, dynami kus magyarázatát adja meg. Az ismertetett theoria fő jelentősége abban van, hogy úgy a .normális gondolkozásnak, mint' a schizop’hreniás gondoíkozási zavaroknak lom • ]
