Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1938-1939 (HU-SEKL 1.a 66.)

1938.12.07. rendkívüli 2. - Dr. Erdélyi József ügye

4

dését 66 oldalon mutatja be a melléklet,/

Szerző az orvostudomány fejlődését az emberiség kultúrájának'keretébe állítja be. Hangsúlyozza, hogy a kor szelleme, erkölcse, filozófiája. és egész kultúrája minden időben szoros befolyást gyakorolt az orvostudományra, Könyve nem orvostörténelmi adatgyűjtemény, hanem az orvostudomány egységes fejlődését mutatja be. Minden fejezetben behatóan. .• foglalkozik a szülészettel és a nőgyógyászattal és annak megértésére is— merteti^ az illető- nép illetve korszak felfogását az egészségről és betegségről, kezelési eljárásokról, a. női. nem helyzetéről, különböző kezelési és műtéti módokról. Ilyenformán az általános orvostudomány részletes tárgyalása mellett behatóan foglalkozik a szülészet és nőgyógyászat történetével is.

Az I. kötet Ázsia, Afrika, Európa és Amerika ókori kulturnép.einek orvostörténelmét tárja elénk gazdag adatgyűjteménnyel. A kötet végén foglalkozik a fertőző betegségekre vonatkozó ismeretekkel s a táplálkozás kialakulásának történetével. E kötet végén az.ókori.orvosok.és tudósok betüsoros bibliographiáját adja,

II,kötet. A középkort mutatja be szemléltető képet festve annak kultúrájáról és szelleméről, amelyet a babona és a mistikumra való hajlandóság szőtt át. Az egyes korszakok keretein belül külön—külön fejezetet szentel hazánk orvostudományéinak is, A II. kötet végén ismerteti a középkori fertőző, betegségek történetét, továbbá az egyetemi tanitás és tanulás kialakulásának folyamatát.

A III. kötetből csupán egy részlet áll rendelkezésre, amely azonban izelitőül szolgál e III, kötet anyagáról. Az. orvostudomány egyes szakmáinak fejlődését vázolva méltatja azokat az alapvető felfedezéseket, amelyek a modern orvostudomány útját egyengették.

I. Habilitatiós dolgozat.

15./ Magyarország 1931. évi szülési és a velük kapcsolatos magzati halálozások. / Orvosképzés 1932. Tóth különfüzet./ 32 oldal. 16 tábla.

Hazánk szülészeti viszonyait az 1931 évi 207.000 szülési eset alapján tárgyalja. Keresi az okot, hogy mi módon lehetne megjavítani a szüléssel kapcsolatos magzati halálozást. Kifejti,-hogy a fogamzást nem befolyásolhatjuk, de viszont kötelességünk a már megfogamzo.tt és megszületendő magzatok életét a lehetőség szerint megmenteni, .innak a nézetének ad kifejezést, hogy elsősorban a műtétes szülések körüli működést.. „ „ kell megjavítani. Rá kell szorítani a bábát a pontos észlelésre, a korai orvoshivásra, aminek révén lényegesen csökkenthető lesz a magzati halálozás .. Farfekvéses szülések esetén kötelezővé- kell tenni az orvoshivást, mert adatai szerint az extractionak kétszer annyi magzat esik áldozatul ha. bába végzi, mint ha orvos végezné. Legszembetűnőbb, a bábák mulasztása -az élve perforált és darabolt magzatok esetében, mivel az- igy elpusztult 680 magzat txilnyomó része megmenthető lett volna idejekorán végzett fogóműtét vagy császármetszés révén. A császármetszéssel világrahozott magzatoknál 10,9 /-ban halott magzat született és 8 napon belül még meghalt 8 /. Nyilvánvaló, hogy a túl hosszúra engedett vajúdás s ennek következtében a magzatok intrauterin traumája okozhatta a tulnagy magzati mortalitást, A pontosabb észlelés az idejében való orvoshivás, illetve kórházba- szállítás a kórházak fokozottabb mérvű sebészi aktivitása csökkenteni fogja a szüléssel kapcsolatos nagy magzati halálozási s.zúnot. Külön-külün tanulmány tárgyává teszii a szülés alatti szövődményeket, Javslotot tesz arra vonatkozólag, hogy ezek kezelésében miképen ..lehetne AZ... ered— ... ményeket megjavítani. Összefoglalva a szülészeti viszonyok ismertetését és kritikáját arra a megállapításra jut, hogy a szülészeti-működés kellő irányítása mellett évente 8000-10000 magzatot lehetne megmenteni a hazának.

ASl