Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1937-1938 (HU-SEKL 1.a 65.)
1938.01.11. rendes 5. - 52. Dr. Büchler Pál
52./ 1470/1937 .-38. Dr. Büchler Pál folyamodása az " Ideg— és elme — lcórtani humorál—pathologia" cimü tárgykörből. Dr. Benedek László ny.r.tanár a következő jelentését olvassa fel: Tekintetes Tanári Kar ! A Dékán ur Öméltóságának 1470/1937.—38. szám a— latti kiadványa értelmében Dr. Büchler Pál egyetemi tanársegéd habilitatiós kérésére vonatkozólag Írásos jelentésemet a következőkben vagyok bátor megtenni: Dr. Büchler Pál egyetemi tanársegéd 1890—ben született, 1912—ben a Gyógyszertani.Intézetben kezdte el e— gyetemi működését Bókay majd Vámossy professor urak mellett. Előbb a szervetlen mérgek, majd a vitaminok vizsgálatával foglalkozott. A háború miatt doktori diplomája 1919. március 28—áról kelt. A hadiszolgálata alatt ma— láriás megbetegedésen ment át. Vitéz magatartását kis ezüst vitézségi éremmel, két signum laudissal, koronás a— rany érdemkereszttel, Károly csapatkereszttel, sebesülési éremmel jutalmazták. Montello—nál 1917—ben olasz hadifogságba kerülve, a fogságban egy közel 1000 ágyas fertőző kórházat vezetett. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem elme- és idegkórtani klinikáján 1919. április 1—tői kezdve megszakítás nélkül működött mint díjtalan, majd dijas gya — kornok, majd 1922—tői 1929—ig mint dijas osztályvezető tanársegéd, azután pedig mint a laboratóriumot vezető fi— zetéstelen tanársegéd. Dr. Büchler Pál tudományos működése igen kiterjedt ő maga mint megbízható kutató elismert; kutatási eredményei közül különösen az elme— idegbajok humoralpatholo — giai és biochemiai, — általában neurochemiai kérdés— sphaerájához tartozók szakközleményekben éppúgy, mint összefoglaló monographiákban és kézikönyvekben gyakran i— b[(p!T
