Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1937-1938 (HU-SEKL 1.a 65.)
1938.04.29. rendes 8. - 66. XI. A Pázmány emlék, Kornis,Wolkenberg-Kratz féle, valamint az újpesti pályázatra beérkezett ösztöndíj folyamodványok elbírálása - XII. Dr. Rejtő Sándor c.rk.tanár venia legendijének kiterjesztése.
Az anatómiai- tájbonctani intézet 1937-38, évi pályatételének birálata. Pályakérdés: Az alsó végtag idegeinek vér-ellátása. Beérkezett egy dolgozat. Jelige: " BEATUS, QUI COGNOSCERE POTUIT RERUM CAUSAS !” A pályamű 134 gépelt oldalon 35 ábrával kiegészítve tárgyalja a kérdést. Szerző nagy technikai készséggel és nyilvánvalóan sok fáradság gal, számos jól sikerült belövelt készítményt áilitott elő, melyeket gondos preparálással tárt fel. Részletesen leirja az alsó végtag valamennyi főidegének artériáját szakaszról- szakaszra. A gyűjtőeres viszonyokat esi pán röviden emliti a dolgozat végén. A leirás kissé hosszadalmas, de a nagy szakszerűséggel készült világos ábrák tisztán állitják elénk a mű eredményeit. A dolgozat végén néhány Röntgen-képen is feltünteti egyes idegek artériáit. A kérdésnek számottevő irodalma nincs, technikája is szinte tel jesen ismeretlen az irodalomban, úgy hbgy a szerző nyilvánvalóan értékes úttörő munkát végzett. Ábráin először nyerünk részletes betekintést környéki idegek vérellátásába. A leletek szerint valamennyi környéki ideg segmentalisan kapja artériáit a környező értörzsekből. A dolgozat adatai azért is értékesek, mert ez a fáradságos munka utat nyit további tészletes / mikroszkopiái vagy röntgenes/ vizsgálatokhoz, amelyek minden bizony nyal fontos gyakorlati adatokat fognak szolgáltatni a klinikum számára. A sok időt és gyakorlatot igénylő, szakszerű nagy munkára, valamint az ábrák gondosságára és a dolgozat értékes eredményeire való tekintettel javasolom, hogy a szerzőnek a pályadij dicsérettel, és amennyiben lehetséges megtoldással adassák ki. A Tekintetes Kar iránt , Budapest. 1936. április 19. teljes tisztelettel: Dr. Kiss Ferenc s.k. ny. r. tanár. 6/3
