Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1937-1938 (HU-SEKL 1.a 65.)
1938.04.29. rendes 8. - 41. IV. A bőrgyógyászati tanszék betöltése.
42 a lupus vulgaris therapiája a gyakorló orvos kezében, legnagyobb részt az Orvosi Hetilapban jelentek meg és gyakorló orvosok számára rövid diagnostikai és therapiás Útmutatásul szolgálnak. A szájüreg nyálkahártyájának leukoplakiájáról 191 eset kapcsán ir. Igen érdekes dolgozatában arra az álláspontra helyezkedik, hogy a baj keletkezésében legfontosabb szerep a syphilisnek és a dohányzásnak jut; előbbi előkésziti a talajt a szájnyálkahártyát sensibilisálva, utóbbi mint állandó inger kiváltja a bajt. Hansulyozza, hogy gyakori szövődmény hosszantartó esetekben a carcinomas elfajulás. Öt tanulságos esetben a teljes láncot -lues-leukoplakia- carcinoma észlelte; elsőtől utolsóig 25-30 év telhet el. Végül a therapiával részletesen foglalkozik és'hangsúlyozza, hogy az ő tapasztalatai szerint az antilueses kúra nem hasznos, hanem gyakran ártalmas. űr. Melczer Miklós egyet. ny. rk. tanár született Budapesten 1891 -ben. Vallása rom. katholikus, középiskolai tanulmányait Budapesten, egyetemi tanulmányait pedig a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi karán végezte . Orvosdoktorrá 1918. májusában avatták. Mint orvostanhallgató 1910-ben lépett a II. számú Anatómiai Intézet kötelékébe, ahol mint kinevezett gyakornok, II, tanársegéd, majd doktorrá avatása után mint I. tanársegéd / 1920.januárig/ dolgozott tovább. 1911- ben és 1913-ban mint hallgató egy-egy pályadijat nyert. Az ott töltött tiz év alatt 6 munkája jelent meg s résztvett a Reinke- Tellyesniczky-féle anatómiai tankönyv forditásáoan, majd e könyv II. bővitett kiadását ő rendezte sajtó alá. 1920-oan a Székesfőváros Szent G-ellért és Szent László járványkórházaiban dolgozott mint segédorvos, ahol a fertőző betegségek során támadó bőrkiütéseket tanulmányozta.
