Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1937-1938 (HU-SEKL 1.a 65.)
1938.04.29. rendes 8. - 41. IV. A bőrgyógyászati tanszék betöltése.
30 dolgozatában tízezer iskolás gyermek megvizsgálása alapján a betegségnek Szeged város területén való elterjedékerült is aiután egy félév alatt, visszafejleszteni. A betegség terjedésében a közös háló-és öltöző helyiségeknek tulajdonította a legfőbb szerepet. Számos megállapításában az eddigi szerzők tapasztalataitól eltérő tényeket ismertet. Következő dolgozatában a tartarus kezelésről értekezik. Újabb dolgozatában ugyanezt a témakört folytatja, amikor a Mikrosporon Audaunii ellenálló képességére Vonatkozó saját vizsgálatait közli. Különböző chemiai és fizikai ártalmaknak téve ezt a fonálgombát,/ úgy a parazita, mint a saprophita alakját / megállapítja, hogy a parasita alak ellenálló képessége messze meghaladja a a saprophMét. Fizikai behatásokkal szemben mindkét alakot rendkívül érzékenynek találta. Ugyanezen évben egy másik tudományos lapban Magyarország kórokozó fonálgomba flórájáról értekezik. Az 1924-26 évek folyamán * Szeged környékének fonálgomba flóráját tanulmányozta és 17 különböző faj jelenlétét állapította meg. Egyéb gombafajokkal kapcsolatban elsőnek állapítja meg hazánkban a Mikrosporon felineum, a Trychophyton niveum denticulatum és a Epidermophyton-interdigitale jelenlétét. Más vidékekhez viszonyítva jellemző az Achorion Schönleini és Trychophyton faviforme és violaceum gyakoriságát, továbbá más fonálgombaféleségek teljes hiánya. Ezek után ismerteti azokat az óvintézkedéseket, amelyekkel sikerült a fonálgombák elterjedését beteganyagában 12-ről 5 $-ra csökkenteni. A hódmezővásárhelyi fonálgomba megbetegedéseket Szentkirályi Zsigmond dr-al tanulmányozta az 1926.27, valamint az 1938. évi mikrosporiasis járványokkal kapcsolatban. Az erről szóló dolgozatukban megállapítják, hogy itt a fonálgombák megbetegedése általában ritkábbak, t séből annak járványos jellegét állapította meg, amit si
