Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1937-1938 (HU-SEKL 1.a 65.)
1938.02.08. rendes 6. - 57. A gyógyszerismei intézet, valamint a gyógyszerészeti intézet és egyetemi gyógyszertár megfelelő elhelyezése
50 rélések s nagyobb bajok Is. Az irodahelyiség sem elegendő nagy az ott elhelyezett és fontos munkát végző, aránylag nagyszámú személyzet számára. Levegőtlen és szűk, a fűtés körül is minduntalan kellemetlenségek vannak s ez a munkateljesítményt nagymértékben gátolja. A raktárak ugyancsak füstösek, levegőtlenek, télen túl hidegek, nyáron túl melegek, a helyiségekbe állandóan beszivárog a kéményekből a széngáz, a légfűtés aknáiból sok korom és por kerül azokba, minden állandóan piszkos, kellően tisztán nem tartható s ez a gyógyszerek kifogástalan eltartásának is hátrányára van, a személyzetnek o— kozott kellemetlenségekről nem is szólva. A hűvös helyen tartandó szerek nyáron nem helyez - hetők el szabályszerűen a tulmeleg raktárakban. Nagy hidegben a személyzet fázik, a helyiségek nagyrésze nem fűthető fel kellőleg. Emellett a fűtés mégis tuldrága, mert több helyiségben gázkályhát kell használni. A viz nyomása a magas emeleten sokszor nem elegendő, ezért az edények tisztítása gyakran nehézségekbe ütközik, nyáron a nagyobb vizigénybevétel esetén viz sokszor egyáltalában nincsen- s hogy ez tűzveszély esetén mit jelentene, azt el lehet képzelni. Az intézet a gyógyszertárakra vonatkozó belügyminiszteri rendeletek előírásának, a fentemlitettek miatt nem tud megfelelni. Egy esetleges / évenként kötelezően előirt/ tisztiorvosi ellenőrző vizsgálat igen lesújtó és szégyenletes.véleményt mondana erről. Igen visszás helyzet az, hogy az ország két leg - fontosabb gyógyszerészi szakintézete, amelyeknek mint tanintézeteknek mintaszerűeknek kellene lenniök minden tekintetben, ilyen el hanyagolt és tarthatatlan állapotban vannak akkor, amikor a székesfőváros, továbbá a különböző betegségi biztositó intézetek sokkal kisebb jelentőségű házi gyógyszertárai, nemkülönben a vidéki T T
