Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1937-1938 (HU-SEKL 1.a 65.)
1937.11.16. rendes 3. - 84. Dr. Benczur Gyula c.rk.tanárnak a " Fürdő-ásványvíz és éghajlattan című előadásának az ajánlott tárgyak közé való felvétele.
6 18./ ZUR PROGNOSE DES UVEASARROLS. / IQin.l .onatsbl .f .Aug.enh.0ilk.8d. 99./ Ertu.rtyasarkoma az egyesített I. és II.sz. szemklinika beteganyagában 1913-1933 közt 180 esetben fordult eló. Ezek közül 112 beteg sorsa ismeretes. 48 nő, 64 férfi volt. A daganat jobb szemben 49, a balban 63 esetben fordult elő, csak az egyik szemet támadja meg. Főleg az ötödik évtizedben fordul elő, legfi&talabb betegünk 20, legidősebb 78 éves volt. A prognosis már az első stádiumban is rossz, 50’betegünk közül 14 /28 %/ halt meg metastasis következtében. A második stádiumban 49 betegünk kökül 18 / 37 ;/, a harmadikban 13 közül 12 / 92 %/, mindhárom stádiumot egybevetve a betegek 39 /-a halt meg metastasis, 16 A—a egyéb betegség következtében, 45 %—a maradt életben. A prognosis rosszabbodása az egymásuta— ni stádiumokban tehát igen szembetűnő. 44 metastasisban meghalt betegünk közül 38 / 86 %/ az enucloatiótól számitott 5 éven belül, 6/14 // ennél később halt meg. A metas-tasissal- tehát főleg az első 5 évben kell számolni, a valószínűség ezután sokkal kisebb, 10 év után pedig oly csekély, hogy az gyakorlati értelemben nem számottevő. A rossz prognosis magyarázata, hogy a daganat mar az első stádiumban inflltéálja a beleágyazott erek falait s igy már igen korán a daganatsejtek tömege árasztja el a szervezetet. A betegek egyrésze mégis megmenekül a biztosnak látszó me-tastasistól. Fel kell tételezni, hogy a szervezet a véráramba került daganatsejtekkel szemben egyideig védekezni képes. Ez az ismeretlen de meglévő immunitás hosszabb—rövidebb ideig tarthat, már az első stádiumban megszűnhet, a harmadikban biztosan felmondja a szolgálatot. így magyarázható a prognosis rosszabbodása az egymásután! stádiumokban. A megbetegedett szemet minél korábban el kell távolitani. A szemgödörbe áttört daganatoknál exenteratio orbitae—t végezzünk.. A röntgen vagy rádiumbesugárZással a daganatot elpusztítani nem lehet. Ezek szerint Papolczy .Ferenc dr.-nak 18 tudományos dolgozata van, amelyek közül 3 az Orvosi Hetilapban és 16 német folyóiratokban jelent meg. Javarészt a Kiin,Monatsbl. f. Augenheilkundeban, 7 a legtudományosabbnak elismert Archiv f.Ophthalmologie—ban. Tudományos munkai valamennyien a szemészeti pathohistologia körebe vágnak, nagy gondosságról és szorgalomról tesznek tanúbizonyságot. A Grósz— klinika igen nagy anyaga lehetővé tette, hogy ne csak egyes eseteket közöljön, hanem egész sorát a megfigyeléseknek. Munkássága folytán az egyetemi szemklinikának párját ritkító szövettani gyűjteménye van. Munkái a szem szövettanában kitűnő jártasságot árulnak el. Egyes esetei között néhány unicum is van. Habilitátiós dolgozatául a kötőhártya laphámrlkjáról irt munkáját jelöli meg, nem kevesebb, mint 43 eset alapján. A tárgyat 57 oldalon át kimerítőon tárgyalja, 20 szép és tanulságos ábrával. Ennyi tapasztalat alapján a részletekben újat is tud mondani. Ezt a dolgozatát, mint a többieket is jellemzi, hogy a feldolgozott eseteket mindig a klinikus szemével nézi és pr akt ileus következtetést von belőlük, amely ok megállják a helyüket .Tárgyalási módja világos és jó beosztású, dolgozata szinte monographiaszerü* * A szemhéjrákról irt dolgozatának statistikája a legnagyobb az irodalomban, Az Orvosi Hetilap "Szemészet" mellékletében jelent meg és jó áttekintést ad a bajról. Dolgozatainak jórészét, a Magyar Szcnorv-ost ár sas ágban is előadta és jó előadónak bizonyult. Bizonyosnak látszik,hogy ifjúságunk haszonnalfogja hallgatni előadásait, amelyeket _S_gemés;izotl pathológia” elmen tartaná. Mindezek alapján tisztelettel javasolom, hogy a tok. Kar Papolczy Ferencet a magántanári képesítés Ili—ik fokára bocsájtani kegyeskedjek. Bűd ape's t 1937, november hó 1—én. Dr. Blaskovics László ö.k. egyetemi ny.r.tanár, biráló,
