Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1937-1938 (HU-SEKL 1.a 65.)
1937.11.16. rendes 3. - 84. Dr. Benczur Gyula c.rk.tanárnak a " Fürdő-ásványvíz és éghajlattan című előadásának az ajánlott tárgyak közé való felvétele.
4 4./ Photometriás mérések a Balaton vizében, 1929,174,. Magy.Bioi,Kút.Int.búnk. ÍPí Szerző jelen dolgozatában a Balatonviz ,fehyáter.esstőképességét teszi vizsgálata tárgyává, kivel a fény, mint millieu-hatás fontos szerepet tölt be, azért nem volt érdek nélkül, való a Balaton—viz fényát— eresztőképessógét kutatás tárgyává tenni, amennyiben az a Balaton flórája és faunája szempontjából fontossággal bir, A fényáteresztőíképessóg olyan csekély, hogy 4 m mélységben a felszínre eső fénynek csak mintegy 1 %~a. ér el, 5./ A rák elektrocardiogrammja, Magy.Bioi,Kút.Int.Kunk.1919,237. Több szerző tette vizsgálata tárgyává összehasonlító physiolo— giai szempontból a rák szivének működési áramait, melyet sorozatos in— gerülethullámokfeól levőnek / tetanus—nak/ találtak. Szerző jelen dolgozatában megállapítja, hogy ez a folyami rák esetében téves, mert annak EKG-ja téves, mert a rák EKG-ja sokkal egyszerűbb formára vezethető vissza, ha azt a szív sértése nélkül vezetjük le. 6./ A rák elektrocardiogrammja. II. hagy.Bioi,Kút.Int.Kunk.1930. Ezen folytatólagos munkájában kimutatja a szerző, hogy a rák szivének normális .EKG-ja tetanus formát ölt, ha a szív megviselódik / Pl. erős haemolympha veszteség/, mely forma azonban feltétlen patho— logiásnak tekintendő, ' • 7,/ A rák ideg és izom működési áramai. Magy.Bioi.Kút.Int.Műnk. 1929„ ,243. Elektrophysiologiai vizsgálatokkal kimutatta a szerző, hogy a rák ollójában az idegnek egyenárammal való ingerlésénél az izomban rythmikus működési áramok jönnek létre. Alacsonyabb frequenciáju ingerület expensiót, magasabb rythmusu ollózáródást eredményez, ügy ol— lózárásnál, mint ollónyitásnál egyaránt vezethetők le, gyors, ill.lassú rythmusu működési áramok mindkét- izomról, de a lassúbbra csak a nyitó izmok, mig a magasabb frequenciájura csakis a zárók "rezonálnnk." 8./ Állandó ingerre bekövetkező tartós kontraktlókról. Magy.Bioi. Kút.Int.Műnk.1929,254. Állandó ‘egyenáramú ingerekre harántcsikolt izmoknál nem váltható ki tartós kontraktió. Ezzel szemben szerző jelen dolgozatában kimutatja, hogy a kagylók sima izma az egyenáram egész fennállása alatt kontraktióban marad. 9-./ Das Elektrogramm des Lymphherzen des Frosches, Tisza István Tud.Társ„Kiadv, 1929. A szerző elektroncsőves erősítővel és huros galvanométerrel kimutatja, hogy a békák pulsáló lymphaszivének EKG—ja tetanus szerű hullámokat mutat, másodpercenként kb, 25-ös frequenciávale Ezek a rezgések egy nagyobb lapos hullámra superponálódtak és egy—egy EKG kb.0.4— 0.7 sek.tart. Az EKG formája megfelel annak a körülmények, hogy a békák lymphaszive átmenetet képez a szív és a haránt .csikóit izom között. 10./ Eine Reizeinric|jtung für veränderliche Frequenz und Intensität. Tisza I. Tud«Társ.Kiadv.1929.
