Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1937-1938 (HU-SEKL 1.a 65.)

1937.11.16. rendes 3. - 84. Dr. Benczur Gyula c.rk.tanárnak a " Fürdő-ásványvíz és éghajlattan című előadásának az ajánlott tárgyak közé való felvétele.

1591/ ;L93;7.-38.

Dr. L u d á n y C-yörgy egyetemi adjunktus tudományos dolgozatainak II. fokú bírálata.

Előterjeszti: Dr. Beznák Aladár egyetemi ny.r.tanár.

Tekintetes Orvoskari Tanári Testület .

1. §. Az egyetemi tanári kötelességek között igen sok ténykedés jár nagy felelősséggel. De valamennyi között talán a legfelelő— sebb a másodfokú magántanári bírálat készitese. Különös Szerencsemnek tekintem, hogy amidőn ezt a nagy felelősségű munkát először kell elve— geznem, épen egy olyan munkásság rnegbirálásáról van szé, amelyet első lépésétől kezdve, megszakítás nélkül, egeszen a legutóbbi időkig, közvetlen szemléletből ismerek. Mert Ludany Györgyöt 1925 óta, amidőn, mint másodéves orvostanhallgató Verzár Frigyes debreceni élettani intézetébe került, mint fáradhatatlan munkást láttam a laboratóriumban. Ezen a közvetlen szemléleten kivül, mind idehaza, mind pedig úgyszólván az összes európai államban., alkalmam volt munkájáról a legkülörnbö— zőbb kutatókkal megbeszélést folytatni, úgyhogy a saját — talán el—" fogúit, vagy téves — véleményemet, sokszorosan tudtam mások kritikájával ellenőrizni.

2. §. Dr. Ludany György, összesen 54 dolgozata, képezi a bírálat tárgyát. Ezek közül az 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 22, 32, 34, 36, 44, 48 a, sz, dolgozatok magyar, a többiek pedig a legelőkelőbb német, francia és angol szaklapokban jelentek meg. A dolgozatok a 34 és 45 sz, tói eltekintve, amelyik összefoglaló irodalom áttekintés, valamennyien uj experimentális vizsgálatok eredményeit ismertetik.

3. §. Ezek a munkái a következő csoportokba oszlanak: az 1-4 sz. dolgozatokban a tihanyi biológiai kutató intézetben a Balaton vízének fÍzlko-kémiai állapot felvételéhez szolgáltat adatokat és érdekes kölcsönhatásokat dérit ki a tó flórája és faunája, valamint a Balaton viz némelyik fiziko—kémiai sajátsága között,

4. §. Az 5-10 sz. dolgozatokban olektroflziologlai kutatasokról számol be. Ezek közül különösen kiemelendő'' a’ lO’.Vz. dolgozata, amelyikben már 1929—ben olyan ingerlő készüléket ir le, amelynek segítségével az inger gyakoriságát és erősségét tág határok között könnyen lehet változtatni, és ugyanarra az erősségro beállítani.

5. §. A 11-14, 17-19, 24-26, 28-33, 35-36, 38-39. 41-43, 46, és 48,sz. dolgozataiban pedig a bélbolyhol: élettanát Írja le, a legszélesebb körültekintéssel végzett** kis é rTetfes lóit utasaival. E vizsgálatok folyamán nemcsak a boholymozgást magát sikerült film felvétel segítségével objektiven megfigyelhetővé tennie, hanem annak egész fiziológiai szabályozását és jelentőségét is részletesen kiderítette,. Ezekből a vizsgálatokból tudtuk meg, hogy a boholymozgást a helyi idegrendszeren kivül a sympathicus és vagus hosszupályáju reflexei épugy befolyásolják, mint a szerző és Dr. Kokas Eszter által felfedezett és bizonyos fokig tisztított uj hormon, a villikinin is.

6. §. A 20, 23, 44, 49, 51, és 52. sz. dolgozataiban Léjp - fiziológiai problémákkal foglalkozik. A 20 és 52.sz. dolgozataiban' talált c’rcdmé nyelv cl pontos és jellemző adatokat szolgáltat a lépnek

a bilirubin anyagcseréjében betöltött szerepéről. Ezeket afe eredményeit a svájci élettani társaságban előadás keretében is ismertette. Rendkívül érdekesek a 44.sz. dolgozatában lcirt kísérletei, amelyekből az e_o— savas sóknak a lépen keresztül kifejtett, vörösvérsojt számot emelő,