Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1937-1938 (HU-SEKL 1.a 65.)

1937.11.16. rendes 3. - 82. X. A stomatológiai tanszék betöltésének ügye.

- 44

szakférfiak elhelyezkedési lehetősége ne csökkenjen, másrészt, mert magyar szempontból előnyös, ha magyar tudósok külföldön tudományos positiót töltenek be.

egyetemen működő szakelőadót: GÖLLNER LAJOS dr. szegedi, ORAVECZ PÁL dr., pécsi és. CSILLÉRY ANDRÁS dr. debreceni egyetemi előadói megbízottakat.

túrát nyert a fogászatból, ORAVECZ PÁL dr. hosszabb időn át a stomatologiai klinika tanársegéde volt. Mindketten tudományos működést fejtettek ki és úgy elméletileg, mint gyakorlatilag jelesen képzett szakemberek, azonban a bizottság megítélése szerint eddigi irodalmi- és tanítói működésük még nem érte el azt a terjedelmet, a mely a stomatologiai tanszék betöltéséhez megkívánható.

ségügy és a fogorvosi szaktudomány érdekében kifej - tett munkássága miatt Csilléry András dr. személyével.

CSILLÉRY ANDRÁS dr. 54 éves ny. miniszter,országgyűlési képviselő, egyetemi szakelőadó. 1908—ban avatták orvos—doctorrá. A harctéren elszenvedett balesetéből felgyógyulva 1915.-ben a honvédelmi minisztérium egészségügyi osztályába nyert beosztást. Ezen idő alatt az ő kezdeményezésére és tervezése szerint állították fel az állcsont sérültek és fogbetegek részére a Csobánc-utcai honvéd hadikórházat. Hasonló intézeteket szervezett Zágrábban, Kolozsváron és Pozsonyban. 1919—ben a Peidl kormány eltávolítása u— tán, a miben vezető szerepet játszott, mint népegészségügyi miniszter tagja lett a kormánynak és a Friedrich—kormány alatt tovább is tagja maradt. Minisztersége alatt számos egészségügyi intézkedése során ő rendezte a fogorvosok és fogtechnikusok jogviszonyát. 1920-ban tagja lett a Székesfővárosi törvényhatósá-Számbavette továbbá a bizottság a három társ—

GÖLLNER LAJOS dr. a szegedi egyetemen docen-Behatóan foglalkozott a bizottság a közegész—