Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1937-1938 (HU-SEKL 1.a 65.)
1937.09.21. rendes 1. - 89. XIII. A Diaetetikai intézet továbbfejlesztési ügye.
13 pénzösszegekkel nem számolt el az idevágó szabályrendeletek értelmében és hog; ily esetben a pénzkezelés rendetlenségével védekező közhivatalnokkal szemben külön eltulajdonitási szándékot nem kell bizonyítani." /Büntetőjog Tára LXIII / / 204.1./ Az Egyetemi Tanács a hivatali sikkasztás és a rendetlen pénzkezeié: i elhatárolására vonatkozó ezt a szigorú jogászi álláspontot - Huzella Tivadar / / ' ny.r,tanár egész egyéniségének tekintetbevételével - nem tette magáévá. És pedig nem tette magáévá annak ellenére sem, hogy Huzella Tivadar ny.r.tanár / ' * 1937. junius 2-ikán kelt védekezésének 3. d./ pontja a hivatali sikkasztás beismeréseként is értelmezhető, minthogy annak bevallása, hogy saját reáfizetésének csökkentésére használta fel az intézeti baromfiak értékesítéséből be -folyt összegeket. Ezt a nyilatkozatot az Egyetemi Tanács szerencsétlen fogai/ mazásnak tekinti csupán. Az Egyetemi Tanács az " eltulajdonitási szándékot" Huzella Tivadar / > ny.r.tanár részéről nem tudfla feltételezni és fent körvonalazott cselekvéseit csupán az intézetében fennállott hallatlanul könnyelmű, gondatlan, rendetlen és szabálytalan vagyonkezeléssel magyarázza. A gondatlanságból elkövetett sikkasztás fogalmát azonban büntető törvénykönyvünk nem ismeri. De ha ekként nem is vádolható Huzella Tivadar ny.r.tanár hivatali sikkasztással, nem mentesül a rendetlen pénzkezelés fegyelmi vétsége alól. Az a könnyelmű gondatlan, rendetlen és szabálytalan vagyonkezelés, amely a fenti y / ' a./ -e./ pontokból kibontakozik, már önmagában is súlyos fegyelmi vétség. Az zal az intézeti igazgatóval szemben, aki ilyesmit tanusit, joggal kérdés tárgyává tehető, hogy alkalmaa-e intézetének vezetésére. Az a körülmény pedig, hogy Huzella Tivadar ny.r.tanár eljárása alkalmas volt arra, hogy gyanút kel sen abban az irányban, hogy intézeti tulajdont képező dolgokat a saját céljai ra használ fel, mutatja, hogy Huzella Tivadar ny.r.tanár az egyetemi tanári / tekintélyt is súlyosan veszélyeztette. Ezek a körülmények a legsúlyosabb fe-4 gyeim! büntetés alkalmazását is megokolttá tennék. / y 6./ Az előbbi pontban említett orvoskari bizottság 1937. junius 8-iki jelentéséből, amely Huzella Tivadar ny.r.tanár egész vagyonkezelésére kiterjeszkedik, kiderül azonban az is, hogy Huzella Tivadar nyilvános rendes tanár nemcsak az előbbi pontban említett cselekvéseiben, hanem egész vagyony kezelésében igen nagyfokú rendetlenséget tanúsított. Ez a bizottság megállapította, hogy Huzella Tivadar nyilvános rendes tanár vagyonkezelése nemcsak számviteli szempontból nem felel meg a kivánalmaknak de " nem felel meg annak 454
