Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1937-1938 (HU-SEKL 1.a 65.)

1937.09.21. rendes 1. - 89. XIII. A Diaetetikai intézet továbbfejlesztési ügye.

- 2 Az ítélet alapját képező fegyelmi vétségek tényálladékának meg­állapításánál az Egyetemi Tanács a bizonyítási eljárás során szóba került terjedelmes anyagból - a " ne bis in idem " elve alapján - csupán azokra az adatokra volt tekintettel, amelyek Huzella Tivadar nyilvános rendes tanárnak olyan magatartásaira vonatkoztak,amelyeket az ellene előzőleg / 4 lefolytatott s az 1936.II.8~iki fegyelmi Ítélettel lezárt fegyelmi eljárás után tanúsított vagy amelyek, ha régebbi időre nyúlnak is vissza, csak a 4 Jelen fegyelmi eljárás során Jutottak az Egyetemi Tanács tudomására. 4 , 1. Huzella Tivadar nyilvános rendes tanárt 1936. február 8-án i­/ 4 télte feddésre az Egyetemi Tanács. Már az 1936. március 17-i orvoskari ü­lésen Huzella Tivadar ny.rendes tanár a kari Jegyzőkönyv tanúsága szerint $ egy, az orvosi Kar által régebben elintézett kérdés újbóli tárgyalását kí­vánta azzal az indokolással, hogy "a Kar téves, légből kapott adatok alaj Ján határozott ahnak idején " s hogy ő " nem vállal semmi közösséget a Kai 4 4 felületességével és halogató eljárásával." Az 1936. április 28-iki kari ülésen pedig egy sereg olyan beadványa került tárgyalásra, amelyek ugyan­csak régebben már végleg elintézett ügyekre vonatkoztak és amelyeknek el­fogadására Huzella Tivadar ny.rendes tanár azzal az érvvel akarta szoríta­ni a kart, hogy az " az utolsó alkalom volna arra, hogy a Kar az általa előterjesztett ügyekben dönthessen; a Karban szerette volna elintézni al­kotmányos formák közt ezeket az ügyeket és azt szerette volna, ha a Kar maga orvosolná azokat a sérelmeket és azokat a hátrányokat és nehézségeke amelyeket évek óta hangoztat." Ha el is fogadjuk Huzella Tivadar nyilvános rendes tanárnak azt a védekezését,hogy az említett üléseken történt felszólalásaival nem akarta megbántani a Kart, mégis kétségtelen,hogy erős és agressiv hangot használ amit bizonyít az is, hogy a Jegyzőkönyv tanúsága szerint az elnöklő dékán részéről rendreutasításban részesült. Az is kétségtelen, hogy Huzella Tivadar professornak a kari ülé­seken tanúsított erőszakos fellépése,önmagában véve még nem fegyelmi vét­ség. Viselkedését kapcsolatba kell hozni azonban azzal a ténnyel, hogy a­­lig pár héttel előbb fegyelmi büntetésben részesült. Az egyetemi tanári karban egészen ritka és szomorú eset az, hogy e testület valamely tagja fegyelmi eljárás alá kerül és bármilyen enyhe fegyelmi büntetésben része­sül. Az egyetemi tanároknál feltételezhető tapintat mellett tehát szinte elképzelhetetlen az, hogy egy olyan egyetemi tanár,aki egy még egészen

Next

/
Oldalképek
Tartalom