Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1936-1937 (HU-SEKL 1.a 64.)
1937.04.20., 8. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - 63. Gyenes István gyógyszerészhallgató visszahonosítása - 64. Dr. Molnár István megválasztása fizetéses tanársegéddé
Tekintetes Kar ! A II. sz. sebészeti klinika pályatételére : " Vizsgáltassanak állatkisérletek utján az epehólyag beidegzési viszonyai és összehozódásának módja " a szabályszerű határidőn belül egy pályamunka érkezett be: "Salus aegroti suprema lex esto " jelige alatt. A pályamunka szerzője bevezetésképen kimeritően foglalkozik az epehólyag kiürülésének physiologias vissonyaival, majd nagy szorgalommal összegyűjti az epehólyag beidegzésére vonatkozó irodalmat. A áetodicai részben vázolja az epehólyag összehúzódásának kiváltására hasznait különböző módszereket. A kisérlet eredményei a következők : laparatomia alkalmával nem végez ugyan az epehólyag olyan látható peristaltikus mozgásokat , mint a gyomor-béltractus, mégis összehuzódni képes idegbefolyás , hormonhatás és a légzőhatások befolyására. Összehúzódást váltanak ki : l./A 20 fa-os MgS04 amelyet a duodenumba fecskendezett a papilla Vaterihez közel. 2 / Az 5 faros pepton oldat, amelyet szintén oda fecskendezett s a hatás erősebb volt. 3/ A paraffin olaj. 4/ 1 ccm. hig sósav oldat. 5/ 1 ccm, hid natrium hydroxid oldat . 6/ Pituitrin oldat. A sympathicus adrenalinnal való izgatására az epehólyag elvesztette a tónusát. A vagus izgatása pilocarpinnal erőteljes összehúzódást váltott ki. Tárgyalja azután a légzés és az epehólyag közötti össz.efüggéét. Minden esetben meg tudta állapitani a légzés okozta rhytmicus mozgásnak a befolyását az epehólyag nagyságának a megváltostatására . Tehát az epehólyag kiürülését létrehozó összehúzódások exogen és endogen okokból jönnek létre. Az exogen factorok nagyrészben a táplálékkal jutnak be a szervezetbe. Az endogen factorok közül fontosak maga j 5 W
