Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1936-1937 (HU-SEKL 1.a 64.)
1937.04.20., 8. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - 63. Gyenes István gyógyszerészhallgató visszahonosítása - 64. Dr. Molnár István megválasztása fizetéses tanársegéddé
Tekintetes Tanári Kar ! A gyógyszertanra kitűzött pályakérdésre egy pályamunka érkezett be, melynek cime A gyógyszerek által okozott capiláris bénulás ellenszerei” jeligéje " Labor omnia vincit 11 A 129 oldal terjedelmű, sok görbe mellékletekkel illusztrált munka nagy szorgalomról és hozzáértésről tanúskodik. A bevezetésben a capillárisok méreteiről ad számadatokat, majd az irodalom áttekintéséből a shock meglehetős homályos fogalmáról igyekszik képet adni, kiemelve, hogy milyen nehéz a collapsustól elkülöníteni. -Ismerteti röviden a capillaris mérgeket és tájékoztat kísérleti methodikájáról. Többnyire a macskák véres utón mért vérnyomásán tanulmányozza az egyes szerek hatását; a szivre való hatást kamraoncométerrel és a vénás nyomás registrálásával igyekszik megállapítani. A perifériás hatásról azonkivül a plethysmographia segítségével is szolgál adatokkal. Az emetint, az aranychlorid, a veronalnatrium és az antimon keringési hatásának rövid irodalmi és experimentális bemutatásán kivül főleg a hista - min és az arzén által okozott capillaris bénulással foglalkozik behatóan és próbálja ezt adrenalinnal, sympathollal, ephedrinnel, hypophysis hátsólebeny ^ nyel, barium chloriddal , fiziológiás natriumchlorid infusioval, cardiazollal befolyásolni. Kísérleti eredményei közül kiemelendőnek tartjuk, hogy mind az arzén, mind a histamin által okozott mély vérnyomás süllyedéses állapotban a legjobb eredményeket az adrenalinnal érte el, amely jóformán sohasem volt hatástalan, ellentétben a többi peripheriás érősszehuzóval.Szek közül még leginkább a hyphophysis hátsólebeny adagolásától észlelt javitó hatsásokat sympathol és ephedrin súlyos shock-os állapotban semmit sem érnek, sőt még vérnyomás süllyedést is válthatnak ki. Az arzén hatás mechanizmusa szempontjából fontosnak tartjuk azt a leletét, hogy az adrenali az arzénmérgezett állat vérnyomását még akkor is emelte, amidőn az állat sympathicusának electromos izgatása már vérnyomás emelkedést nem hozott létre. Eisérleti megfigyeléseit állandóan törekszik elemezni, megállat pitani, hogy melyik szer hol és hogyan hatott. A pályamunka tehát mind kisérletileg, mind logicus gondolkodó munkája folytán kitünően megfelel a követelményeknek és ezért a jutalom elnyerésére érdemesnek tartom. Maradtam a Tekintetes Tanári Karnak kiváló tisztelettel Dr. Vámossy Zoltán s.k Budapest. 1937. április 23. 5
