Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1936-1937 (HU-SEKL 1.a 64.)
1936.10.13., 2. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - 34. Kulturkapcsolat létesítése tárgyában tett jelentés
23 -zeti érzésüket, amely nálunk Is fellendült a Bach - korszakban, de utána, most már 76 esztendő óta megint ellanyhult és inkább frázisokban éli ki magát. Mind ezek tekintetében vételével azt kell mondanunk, hogy ha valóban viruló és tartós kulturális barátságot akarunk kötni a lengyelekkel, akkor ne helyezzük azt egyedül érzelmi és történeti alapra, amint az a miniszteri leirathoz csatolt két véleményben javasolva van . A bécsi Collegium Hungaricum igazgatója 25—30 könyv—cimet emlit meg, mint olyat, amelynek a lengyel nyelvre átültetésével a kulturális barátság megindítható lenne. Kétségtelen, hogy az ott említett könyvek, amennyire azt mi, nem szakemberek megítélhetjük, értékes munkák lehetnek. Hogy azonban a honfoglaláskori magyarság kialakulása, Róbert Károly gazdasági politikája, a szombathelyi, pápai, győri templomok leírása, a magyar / irodalom megindulása stb. nagyon érdekelhetné a lengyel népet, az aligha valószínű. Sokkal többet várhatunk egyrészt az élénk személyi cserétől, igy a tanár, a tanszemélyzet, a diákság össze— barátkoztatásától, aminek azonban nyelvi és pénzügyi a— kadályai vannak. Talán a legtöbbet érne tehát, ha a mai Magyarországot/azt amit ma tudunk nyújtani, mutatnék be, még pedig monographiákban a szakkörök, de olyan egyszerű kis kötetek alakjában a nagy közönség számára,amint az tavaly az Egyetemünk jubileuma és a dermatologiai Kongressus alkalmából négy nyelven, sok ezer példány — ban osztatott szét a külföldiek között, amivel általános elismerést arattunk úgy az idegenek, mint az itthoniak körében. Ismétlem azonban, hogy a kapcsolatnak legtermészetesebb módja a gazdasági érdekek párhuzamba hozatala lenhogy egy—egy kis csoportot idev.onzpn, főleg azonban a gaz— ií ne. A főiskolák minden
