Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1936-1937 (HU-SEKL 1.a 64.)

1936.10.13., 2. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - 34. Kulturkapcsolat létesítése tárgyában tett jelentés

20 -tak Lengyelországgal; néha közös volt az uralkodó személye, vagy legalább vérrokonság állott fenn a két uralkodócsalád között. A két birodalom nagy da­rabon szomszédos volt. Egyes főúri családoknak ki­terjedt birtokaik voltak a másik államban is: igy a Zamoiski, Potocki, Czartorinski, Sapieha herce­gek és grófok az északi vármegyéinkben nagy szere­pet játszottak. A viszony általában barátságos volt és még az sem zavarta meg azt, hogy a lengyelek 13 / szepesi várost 360 évig zálogban tartottak. Az Éfesakmagyarországi fürdőhelyek, Tátrafüred,Leibitz, Ruzsbach,Lubló,Bártfa valamikor tele voltak len— gyei vendégekkel. A Szczphyicai fürdőt egy magyar orvos, Szalay alapította. A krakói egyetemen évszázadokon át fennállott a magyar bursa. A szepesi orvosok,Raiger,Spielenber­­ger, Senfft, Brückmann stb. praxisa átnyúlt Lengyel­országba, onnan viszont lengyel részről Miechova, $*/ Curaeus, Mehlmann állottak a felvidéki városok lakos­ságának orvosi szolgálatára. Magyarország sok bort, ásványvizet, gyümölcsöt, posztót és ötvösműveket vitt ki; müvészcsere is volt, igy a magyar Kupeczky és Mányoky udvari festői vol — tak a lengyel nagyuraknak,onnan viszont számos épí­tész és szobrász járt át hozzánk a ma is megbámult kassai, bártfai, lőcsei templomok, szárnyas oltárok, szentsógházak létesítésére. Látnivaló tehát, hogy a múltban rengeteg érint­kezés és érdekközösség fűzte össze e két nemzetet.E— zek azonban megszűntek és kérdés, hogy az érzelmek, a baráti tradíciók elegendők lesznek-e maradandó kul­turális szövetségnek alátámasztására ? Azelőtt a len­gyel nyelv Magyarországon és a magyar Lengyelország­ban általánosan el volt terjedve. Ma azonban a kőbá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom