Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1935-1936 (HU-SEKL 1.a 63.)

1936.04.21., 8. rendes folytatólagos kari tanácsülési jegyzőkönyv - V. 19. A Pasteur intézet hovátartozásának rendezése

bJK>- 18.­tilag kitfáló, világlatott, széleskörű össze­­köttetíÉek&l bíró szakember és a lyssa el­leni küzdelemmel, annak szervezetével külö­nösképen is foglalkozott. / Lásd pl. Orvoskép­zésben 1934-ben megjelent tanulmányát " A ve­szettség elleni védőoltások mai szervezeté­ről”/. Üt a Yl-ik fizetési osztályú igazgatói ál­lásra terjeszthetnék elő, amit Ajtós Imre je­lenlegi igazgató-főorfros nyugdíjazásának kel­lene megelőzni3. A kérdés dologi részének megoldását il­letőleg a Bizottság ^“anyó Béla magántanár úr­ral érintkezésbe lépett és felkérte őt egy ter­vezet elkészítésére, amelynek anyagát jelen jegyzőkönyvhöz mellékeljük. Ezen tervezet lé­nyeges pontjai a következők: A veszettség elleni védőoltások parciálisán decentralizálandók volnának olyan értelemben, hogy a virus- kutató intézet állitaná elő az oltó­anyagot és ezt szolgáltatná ki a vidék számára is. A decentralizáció fokozatosan volna keresztül vi­endő oly módon, hogy egyelőre a központi intéze­ten kivül, amely szintén tartana fenn ambulantiát és a mai 100 ágy helyett 35 betegágyat, a vidéki egyetemek valamely intézete, pl. belgyógyászati klinikája kéretnék fel az oltások elvégzésére. Ilyen célból rövidesen még a szombathelyi és mis­kolci közkórházakat lehetne bekapcsolni és szak a vidéki központok lassankint olyan mértékben vol­tának szaporíthatok, amilyen mértékben a vidéki kórhazakban is biztosíthatok lesznek azok a ked­vező feltételek, amelyek szakszempontból'a köz­pontban adva vannak. A teljes, olyan értelmő de-

Next

/
Oldalképek
Tartalom