Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1935-1936 (HU-SEKL 1.a 63.)
1936.04.21., 8. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - Az elme és idegkórtani tanszék betöltése.
-53 -epidemias enkep&alitis esetében a legnagyobb elváltozásokat a nagyagyvelő dúcaiban , a hídban, a nyultvelőben és a kisagyban találta*Jóindulatú sziklacsont-daganatot ismertet, amely benőtt a belső hallójáraton-át a koponyaüregbe «■« és fejidegbénulásokat okozott. Angyal-laüjrit kán előforduló extrapyramidalisos mozgászavarokat ismertetnek: egyik esetben éjjeli futási rohamok, egy másik esetben polypnoes rohamok támadtak, melyek után az érverés tapinthatatlanná lett, a szivhangok és a szivtompulat eltűnt, a harmadik esetben pedig reactiv tömeges tonusfokozodás jelentkezett. Ugyancsak Angyal-lal értekezik a paralysis schizophren alakjáról és arra következtetnek eseteik alapján, hogy ez a paralysis és a schizophrenia ugyanazon emberen együtt fordulhat elő anélkül, hogy köztük összefüggés volnaqj. másfelöl pedig a paralysis kiválthatja a schizophreniat. Angyal-lal végzett vércsoport vizsgálatokat elmebetegeken és azt találták, hogy ezeken a vércsoportok eloszlása olyan mint az egészséges embereken. Ráth-tal a tüneti elmezavarokról azt közli, hogy az exogen reactios typus alaptünetei akkor állanak elő tisztán, ha hevenyen súlyos ártalom éri az agy velőt, viszont dispositio ecsetén a kórkép endogen tünetekkel átszőtt. Ugyancsak Ráth-tal nagyobb tanulmányban tárgyija az exogen és az endogen factorok jelentőségét a psychoticus tünetek pathogenesisében. E dolgozat részletes részét Somogyi irta és ebben esetei alapján azt hangsúlyozza, hogy okozati öszszefüggésj nélkül fejlődhetnek ki egymás mellett exogen és endogen bajok, máskor exogen betegség 78Í3?1
