Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1935-1936 (HU-SEKL 1.a 63.)
1936.01.14., 5. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - IX. 59. Dr. Csapodi István rk.tanári címmel való kitüntetése
e Petőfi szeme. Irodalomtörténeti értékű dolgozat, melyet csak 53 szemorvos Írhatott meg. A költő.egész munkásságán feltűnő következetességgel végigvonuló gyakori hasonlatot, a fényt, mely vakitani tud, Petőii egyik szemenek napfogyatkozás észlelésekor elszenvedett sérülésében találja megmagyarázottnak. Ezt a megállapítását Petőfi életrajziról: Ferenczi Zoltán és Horváth János professor is magukévá tették. Kísérletes vizsgálatok az atropin-mydrlaslsról. A szemteke folya— dékcseréje alapvető élettani és kórtani kérdés. Csapody arra a feladatra vállalkozott, hogy idevágó feleletet kapjon olyan állatkísérletekből, melyekben atropin jelenlétét mutatta ki a szemcsarnokban különböző körülmények közt. Kiindult abból a feltevésből, hogy azt atropin okozta pupillatágulat azért tartós, mert becseppentés után a csarnokvizben megjelent atropin a lassú folyadókcsere miatt sokáig ott marad. Nagyszámú, mintegy százötven kísérlettel, melyeket macskaszemeken végzett, törekedett a sz-ba jöhető valamennyi lehetőséggel számolni. Megvizsgálta, hogy az atropin a legkülönbözőbb módon létrehozott mydriasis eseteiben meddig mutatható ki a csarnokvizben s hogy elfogyása a tágulat megszűntével mennyiben tart lépést. A vizsgálandó csarnokviznek más állat kiüresi— tett csarnokába töltésével olyan eljárásra talált, mellyel elérte,hogy igen kis atropinmennyiségek, sőt nyomok is megmérhetők voltak. Sikerült kimutatnia, hogy az atropin subeután és intravénás alkalmazásával tá — masztott pupillatágulatkor a szem elülső kamrájában megjelenik. Ilyenkor azonban a szivárványhártyára való hatás megelőzi a csarnokvizben való megjelenést. A hatás első jele a pupillaszükitő izgalma, tehát pillanatnyi szűkülés. Kellő töménység esetében szemlátomást, szakaszokban történő tágulás figyelhető meg. Kimutatta, hogy a csarnok becsöppentés után, mint nehezen kiürülő reservoir hosszabbítja meg a pupillatágula— tot. A subcutan injectióval létrehozott legerősebb mydriasis is azért múlik el olyan gyorsan, mert az atropin csak másodlagosan s csak kis mennyiségben jut át a csarnokvizbe. Okul szerepel azonkívül a vérben való elbomlás. Azt találta, hogy a tágított pupilláju szem csarnok - vizének atropintartalma nincs arányban a pupilla tágságával. Mérésre ismert töménységű oldatok tágulatot keltő hatását használta fel. Feszültségmérésekkel azt is igazolta, hogy az atropin maga a folyadék ó'o'b
