Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1935-1936 (HU-SEKL 1.a 63.)
1935.12.03., 2. rendkívüli kari tanácsülési jegyzőkönyv - III. 18. A közalkalmazottak gyermekeinek tanulmányi segélye
2 í ranat műtétének, szövettani szerkezetének részletes ismertetése. Foglalkozik jzzel kapcsolatban a Sympathikus idegrendszerből kiinduló blaatomákkal, ajok beosztásával, tünettanával és gyógymódjával. Ismerteti a műtéttel járó, Dlykor hihetetlen nehézségeket, veszélyeket s a Sympathikus ideghálózatának rongálására bekövetkező chock—hatást. Szülészeti tárgyú dolgozatok. 4./ Mikép befolyásolja a fogómütét a magzati halálozást. /Megjelent az Orvosi Hetilap 1927.7.számában./ A Il.sz.női klinika ide vonatkozó tizévi anyagát állította össze nagy gondossággal. Ezen idő alatt 15,326 szülés folyt le, összesen 329 fo— gómütéttel. A fogómütétek száma kevés kivétellel csökkenést mutatott,noha a szülési számok évente emelkedtek, ami az indicatio szigorúbb felállításának volt tulajdonítható. Dolgozatában áttekinthetően csoportosítja az anyagot a szülőnők szülészáma, kora, a magzat tartása szerint. Beszámol az egyes években a különböző fogókkal végzett műtétek megoszlásáról. Szűk medence 57 esetben szerepelt. Részletesen foglalkozik a fogómütétek javallataival, majd az anyai és magzati mortalitást és morbiditást számszerint megvilágítva, rátér dolgozatának cimében már megadott főkérdésre: miképen befolyásolja a fogómütét gyakorisága a szülés alatt a maggat halandóságát? A világirodalom idevonatkozó statisztikáinak és saját adatainak egybevetéséből — a kérdés alapos és részletekbe menő taglalása után — azt állapítja meg, hogy a magzati halálozás csökkentése céljából az anyai gyermekágyi morbiditás szemmeltartása mellett a fogó nem elvetendő és más eljárással pótlandó eszköz, ellenkezőleg a magzati élet megmentésére jól használható műszer főleg akkor, ha a műtétet gyakrabban, már a szivhang—lassúbbodás kezdeti időszakában alkalmazzuk. 8./ A Dienst—féle koraterhességi próba megbízhatóságáról. / Előadta a Gynaekologus Szakosztály 1926.december 17—i ülésén. Megjelent az Orvosi Hetilap 1927.15.számában./ * A Dienst-féle terhességi reactio a vérben levő antithrombin meghatározásán alapul, amely a terhesség alatt megszaporodik, 100 esetben végezte a reacti-t és megállapítja, hogy a próba sem positiv, sem negativ esetben nem megbízhat-. 6./ Külföldi tanulmányútam orvosi tapasztalatai. / Előadta a Gynaekologus Szakosztály 1929. március 14—i ülésén. Megjelent az Orvosi Hetilap 1929,23.számában,/ 1928. év legnagyobb részét angliai tanulmányúton töltötte s itt szerzett orvosi benyomásairól számol be dolgozatában. Röviden a Német- és Franciaországokban látottakról is megemlékezik. Az angol egyetemi oktatást, bábaképzést, kórházi viszonyokat ismertetve, rátér az angol terhesgondozórendszerre, majd kiragadja a szülészet- és nőgyógyászatból azokat a pontokat, amelyekben az angolok véleménye eltér a kontinentálistól, igy a hazaitól is. 7./ Az " egyke"—kérdés Angliában. / Megjelent az Orvosi Hetilap
