Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1935-1936 (HU-SEKL 1.a 63.)
1935.12.03., 2. rendkívüli kari tanácsülési jegyzőkönyv - III. 18. A közalkalmazottak gyermekeinek tanulmányi segélye
3 patikus hibájában látja: á vasömotoros, vart fejlődésében. / 22,/ OK Ft . o #J i illetőleg a trcphikus rostok za— A sérüléses eredetű intraocularis gyulladás chemotherapiája. Állatkísérletekben a Rivanól vált be a legjobban intraocularis fertőzéseknél. Klinikai használatát is megkísérelte és 20 esete alapján ajánlja sérüléses vagy műtéti eredetű intraocularis gyulladás ellen. 1 es 5 nap tej injectio, 2,—3,—4 és 6 nap Rivanol intravénásán 1,3 mgr,testsúly kg:ként, 2 foes oldatból. / 25./ A hályogmaradékok jelentőségéről. Kísérletek alapján bebizonyítja, hogy a hályogmütétet követő gyulladás nem lehet a kéregrészek által Okozott helyi anaphylaxiás reactio. A lencsefehérjék hasadási termékeinek hatását külön—külön vizsgálva a szemben, azt találja, hogy a pepton, arginin, tyrosin, cystin erős hatást fejtenek ki. 224 hályogmütétből csak 3 esetben lehetett szó ^a kéregrészek izgató hatásáról. Ezt Straubbal andophthalmitis phacogeneticának mondja és a lencsefehérje, illetve bomlási termékek vegyi hatásának tudja be. A széteső lencse choriore initist is okoz. Tokos műtét a postoperativ gyulladás legbiztosabb prophylaxisa. / 28./ Uj műtéti eljárás kötőhártyazsák képzésére nagyfokú Symblepharon eseteiben. / 29./ A szembetegségek stereoskopos képeinek gyűjteménye / 32 / A tokos hályogkivonás anatómiai alapjairól /35./ Mit nevezzünk trachomának. bacteriologia, serologia, haematolo— gia, histologia alapján nem lehet a kérdésre választ adni. A betegség kli— nikailag egy olyan sorozatban foglal helyet, amely különböző betegségekből tevődik össze, de amelyből klinikailag nem mindig tudjuk a trachomát biztosan kiemelni. Különösen nehéz az a betegség kezdetén. A klinikai kép bizonytalansága esetén a folyamat észlelését és friss esetekben — hiszen ezek okoznak nehézséget - a záradéktestecskék keresését ajánlja. / 37,!Über die Aetiologie des Trachoms. A kötőhártyagyulladásnak egy csoportjánál nagy szabályossággal találunk hámsejtzáradékot, ami jellemző ezekre a betegségekre. Ennek alapján ezeket a betegségeket — trachoma, újszülöttek záradékblenorrhoeája, felnőttek záradékconjunctivitise, az uszo— daconjunctivitis egy csoportja -zaradékbetegségeknek nevezzük. Más kötőhártyabetegségeknél nem találjuk, .'.mennyiben előfordul,úgy vegyes fertőzés áll fenn. A tenyésztési kísérletek sikertelensége alapján kétségtelenül elfogadható bizonyítást nem nyert az, hogy a chlamydozoon élőlény, mert hiányzik a tiszta tenyészet. Azonban a Prowazektest különböző alakjai és főleg a virusnak a chlamydozoon strongylcplasma csoportba való beilleszthetősége.miatt a ..kötőhártya záradékbetegségeinél jelenlevő Prówazektest chlamydozoonjait nagy valószínűséggel élőlénynek kell tartani, ha ezen csoport tagjai egyáltalában élőlények. A. LIPSCHÜTZ által ezen csoport tagjainak élőlény természete mellett összeállított érvek a kötóhártya chlamydozoonjaira is érvényesek. Megcáfolja azt, hogy a chlamydozoon ártatlan saprophyta protozoon, vagy átalakult baktérium granulosis. A chlamydozoon trachomatis és a chlamcydczoon genifale^biologiai különbözőségét több érv segítségével bizonyítottnak tartja,. Előbbi a trachoma, utóbbi pedig a záradékblenorrhoeá, záradékconjunctivitis és uszoda— conjunctivitis záradék positiv esetei előidézésénél játszik szerepet. m
