Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1935-1936 (HU-SEKL 1.a 63.)
1935.12.03., 2. rendkívüli kari tanácsülési jegyzőkönyv - III. 18. A közalkalmazottak gyermekeinek tanulmányi segélye
lyeselni lehet, meg kell fogadnunk azt a tanácsát Is, hogy a külföldi adatok alapján az eddigi rendszert csak a legnagyobb óvatosság mellett változtassuk meg. Különösen kiviláglik ez, ha a további fejezetekben a részletekbe követjük a szerzőt, aki a bejegyzés, a lokalizálás, az orvosi vizsgálat, a kéjnők megbetegedesei, gyógykezelése és kioktatása címmel ismerteti a fennforgó viszonyokat és a saját tapasztalatait. Szerző ezekután az öt világrészben érvényben levő rendszereket tárgyalja, sorra veszi a neoreglementáció és a neoabolació javaslatait, részletesen kitér a Magyarországon érvényben volt es jelenleg érvényben levő szabályozás kritikájára. Ezek után a szerző áttér a titkos prostitúciónak és a fiatalkoruaknak ügyére, foglalkozik a kerités és a leánykereskedés kérdéseivel, a kitartott férfi tipusával és az innen származó veszedelmekkel. Összefoglalja ,a prostitúciók megelőzésére és leküzdésére vonatkozó lehetőségekfet és a könyv végén Utószóban levonja az eredményeket, amely szerint az ortodox abolició, az államnak teljes nemtörödése a nemi élet pathologikus kérdéseiben a legnagyobb veszedelmet jelenti, de az ortodox reglementarizmus is igen káros lenne és igy az egyetlen helyes az, ha a' tudomány haladásának segítségével az élet folytonos változásához igazodó modern rendszert fogadunk el, amely a vizsgálatot az összes:■modern eszközök felhasználásával végezve és a gyógykezelést úgy a férfiakra mint a nőkre ambuláns uton is individualizálva vigye keresztül, egyebekben pedig mindnkét rendszernek előnyeit egyesítse. Ez sok tekintetben- meg van valósítva a német Reglementació universalis-Dcn, amely a promiskuitás-ban élő egyenek öszszeségéro kiterjed. v-Meg kell meg említenünk számos cikket, melyek többnyire a Nép — egészségügy és az Orvosi Hetilap hasábjain jelentek meg. 1: reglementáció és abolicionismus, továbbá a német antiveneriás törvény által felvetett helyzetnek tanulmányozása köréből, melyekben a kérdés gyakorlati oldalát domböritja ki és igen humánus nézeteket, főleg a francia égalité des sexes elvét vallja. Idetartozik az az előadása is, melyet az idén az Union, internationale contre le péril venérien budapesti kongresszusán francia nyelven tartott és amelyben a gazdasági krízisnek a nemibetegségek terjedésére gyakorolt befolyásáról referált. 1 logutóbbi előadása 1935. november' 7-en, az Orvosegyesületben Csépay Károly előadásához felkért hozzá - szólása volt, a nők prenupciális nomi' érintkezésének társadalmi orvostani vonatkozásairól 300 saját esete alapján. ; int említettem az idevonatkozó dolgozatok száma 40. Lz elmondottakat a következőkben Összegezhetjük: ismeretes, hogy a magyar társyáhlom szocializáló törekvésekkel bir. Fokozatosan rákényszeríti az orvost, hogy a magán gyógykezelés helyett, vagy amellett általános társadalmi feladatokat Is vállaljon és az egészségügyi közigazgatásnak egyes részeibe is beilleszkedjék. Dr. Biró Béla erre kitünően alkalmas.Kiváló tanulmányi előmenetele, dicséretes katonai szolgálata, nagy műveltsége világlátottsága, szakmájában való tájékozottsága nagyon'alkalmassá teszik arra,hogy az orvostanhallgatóknak ilyen gyakorlati irányban való kiképzésében,mely Egyetemünkön eddig hiányzott, résztvegyen és ezt a hiányt pótolja. Lz erre való rátermettségét nemcsak munkáiból és' irataiból látjuk,hanem abból .is, hogy Ő már évek óta előadja ezt az anyagot a tisztiorvosi tanfolyamon és hogy a Közegeszségi Tanácsnak rendkívüli tagjai közé is behivatott. Minthogy tehát tárgya valóban hézagpótló és szükséges, az ő egyénisége és szakismeretei pedig minden tekintetben megfelelők, a magam részéről melegen ajánlom, hogy a Kar őt a további magántanári cselekményekre bocsáss Budapest, 1935. november hó 25-en. Dr. Nékám Lajos s.k. egyetemi ny.r.tanár, bíráló.
