Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1934-1935 (HU-SEKL 1.a 62.)

1934.12.11., 4. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - 50. Dr. Lénárt Zoltán ny.r. tanár jelentése Dr. Rejtő Sándor azon kérését illetőleg, hogy előadást hirdethessen.

31/. előadása e^len nem emelhető kifogás, mert lehető­vé tenné, hogy a tanulok speciális előadások hall­gatásával gyarapítsák e fontos szervnek élettani működésére vonatkozó ismereteiket. Hőgyes Endrének az associált szemmozgások idegmechanisinusára vonat­kozó korsaakalkotó kísérleti eredményei először de­rítettek világosságot a hallóideg végkészülékei és a szemmoagások között fennálló nagyon szövevényes szerkezetre. Ezek a megállapítások ma is korszerűek: és a hazai tudománynak mindenkori büszkeségei marad­t nak. Ezt tekintetűé véve sem lehet azonban indo­kolt, hogy Hegyes Endre felfedezéseinek ismerteté­se külön collegium tárgyát képezze, mert azek a la­byrinthus élettanának csak egyik részére vonatkoznak és az ilyen collegium nem nyújtana modot arra, ho;y a ” tanuló mindazt megtanulja, amit a labyrinthus élet­tanáról megismerni szükséges. Erre Rejtő Sándor is gondolhatott, mert collegiumanak cime gyanánt, bér' Zcirjelbe$L,de hozzá függeszti " a labyrinthus élet­tana” alcímet is. A oeadvany ipásódik kérése, hogy a fennti coll­egium a fülészetből megkívánt heti 3 ^rás collegiumba beszámítson, véleményem szerint nem teljesíthető, mert V a 3 órás collegiumnak a fülészet gyakorlati oktatása a célja és ebből nem lehet, a fülészet tanításának megrövidítésével, egy részletkérdésnek előadásura heti 1 órát feláldozni. Ilindezek alapján tisztelettel javasolom, hogy amennyiben a tekintetes kar helyt agaa R jtő Sándor kérésének^a heti egy cras collegium engedélyezése ál­talában a laoyrinthus élettanára terjedjen ki és ennek keretében méltflifassanak Hegyes. Endre örökoecsü megálla­pításai.-■ '■ i* 32I

Next

/
Oldalképek
Tartalom