Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1934-1935 (HU-SEKL 1.a 62.)

1935.03.12., 7. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - V. 66. Az élettani tanszék betöltése.

-47-tött. 1926-ban a pécsi belgyógyászati klinikára került tanársegédnek, ahol azóta a 'dinika laboratóriumának vezetője.-Ugyancsak Pécsett

gálómodszerek ,klinikai alkalmazásban " cimmel.jelent meg.^zek közül 7 gyógyszertani, 3 szorosabban vett élettani, 9 az ionhatásekkal foglalkozik,

4-ben a fizikokémiai kérdéseket tárgyal. 14-ben

pedig módszertani irányú kérdéseket.Többi dolgozata az említettek valamelyikének ismertetése vagy összefoglalása. Amint látható Jendrassikot a módszertan érdekli közelebbről , őe e téren nem principálisán ujjat alkot, hanem többnyire meglevő módszereken végez kisebb jelentősé*

gü módosításokat.Érdekkörébe tartoznak továbbá az ion hatások, amelyeknek végeredményeképen 1 ellen fordul a Krausz Kondek elméletnek és főképen azt igyekszik bizonyítani, hogy konceutratiós / pót ént iái / hatásokról van szó. Ugya. .csak potenciál hatásokra óhajtja visszavezetni pl. az adrenalin túlélődéire való hatásának egyes sajátságait. Jendrassik a sokat publikáló kutatók közé tartozik, aki olyan apró részletekről is külön számol be, amelyeket rendszerint külön dolgozatban való méltatásra érdemesnek nem tartunk, legfeljebb magasabb célkitűzésű dolgozataink módszertani részé-^ ben szoktunk azokra utalni.-Ami probléma világát illeti az a potencialhatások kutatásában szinte kimerült , de kétségtelen , hogy ezt a kérdést viszont kutatóhoz illő munkakészséggel és kitartással boncolja, jár nem tarthatjuk helyesnek azt a módszertani egyoldalúságát, araikor majdnem kizárólag az egyetlen tulélőnyulbélen tett megfigyelényert docentuáét a ” Kémiai és fizikokémiai vizs-Jendrassik Lórándnak eddig 45 dolgozása