Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1934-1935 (HU-SEKL 1.a 62.)
1934.11.27., 2. rendkívüli kari tanácsülési jegyzőkönyv - 10. Dr. Puhr Lajos magántanárnak a rk. tanári címmel való kitüntetése
8 10./ On the mechanism of the autacoid function of parasympathetic nerves» Journ.of.Physiology. 1934. A dolgozat az acethylcholin biológiai meghatározásának kritikája vezeti be. Különösen behatóan foglalkozik a Straub szerint felfüggesztett békaszivvel, az eserinnel érzékennyé tett béka rectus abdominis— szel és a pióca longotudinális háti, simaizmával. Megállapítja azokat a sajátságokat, amelyekkel valamilyen szövet kivonatnak rendelkeznie kell ahhoz, hogy acetylcholinszerü hatását valóban, mint az acetylcholin jelenlétének bizonyitékát foghassuk fel. Ezek után megállapítja, hogy a nyugvó és vagus ingerelt békasziv darabok alkoholos és trichlorecetsavas extractumainak acetylch/o4in tartalma között killömbség nincs. Az acetylcholin a perfúziós folyadékban „ tehát nem újonnan képződés folytan lép fel. A chorda tympani átvágását követő degeneratió alatt a gl. submaxillaris trichlorecetsavas, extractumában az acetylcholin concentratiója nem változik. Végül szerző azt a rendkivül érdekes kérdést igyekszik megoldani, hogy mi lehet a magyarázata annak, hogy a szövetekből akár trichlorecetsavas, akár savanyu alkoholos ectractióval olyan nagy mennyiségű acetylcholint lehet extrahálni, amilyennek már tört része is elég lenne az illető szerv súlyos mérgezésére. Két magyarázat képzelhető el. Az egyik, hogy az acethylcholin a sejtek külső felületén hat és normalis körülmények között a sejtek -falán belül van. Vagus ingerlés vagy extractió permeabilissé teszi a sejthártyát és igy onnan az acetylcholin ki tud lépni. Ha az acetylcholin a sejten belül a vele- szemben impermeábilis hártya mögött valóban jelen van, akkor minden olyan tényezőnek ami az áteresztőképességet növeli a túlélő szív atáramoltatási folyadékában az acetylcholin megnövekedésére kell, hogy vezessen. A perfúziós folyadékban valóban acetylcholin lép fel-még pedig olyan mennyiségben, amilyenben vagus ingerlés alatt szó-, kott fellépni. Ezzel szemben hypotoniás oldattal való perfuzió, vagy aether narkózis nem vezetnek acetylcholin keletkezésre, noha mint ismeretes ezek is növelik a permeabilitást. ... A másik lehetőség, hogy az acetylcholin vagy nincs mint olyan a szövetekben jelen, hanem az extractió illetve vagus- ingerlés hatása alatt keletkezik, vagy pedig inaktiv precuzorj: alakjában van jelen és abból hasad le az extractió ill. vagus ingerlés hatására. Valóban békaszi— vek eserinnel kezelt présnedve — hogy az acetylcholin el ne bomolhasson — csak igen kis mennyiségben tartalmaz acetylcholint. Ellenben, ha az ilyen présnedvet physostimim jelenlétében inkubáljuk akkor annak az acetylcholin tartalma nő. Ezekből az adatokból a szerző azt következteti, hogy az acetylcholin mint-olyan nincs a szervekben preformáltan jelen, hanem valamilyen rendkivül labilis precurzora alakjában, amelyből vagus ingerlésre, a perfúziós folyadék H vagy K ion koncentrátiójának emelésére trichlorecetsavas, savanyú - alkoholos extrakcióra, avagy a szervpép egyszerű inkubációjára is lehasad. III. Ezekhez csatlakoznak Beznák dr. népszerű és.összefoglaló előadásai és czikkei, melyek a következők: 1./ Unterscheidung von Menschenrassen durch Blutuntersuchung. Kosmos. 1933.H.4.S.92. Népszerű tuclomáp^ros dolgozat az isohaemagglutinatióról, va-
