Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1934-1935 (HU-SEKL 1.a 62.)
1934.11.27., 2. rendkívüli kari tanácsülési jegyzőkönyv - 10. Dr. Puhr Lajos magántanárnak a rk. tanári címmel való kitüntetése
5 A tetaniás tüneteket számos szerző a káros anyagcserében keletkező guanidinre vezeti vissza. Kérdés, hogy a guanidin vájjon nem az argininből keletkezik—e? Az arginin a Szervezetben az arginase hatására carbamiddá bomlik el. I/jig tehat a szervezet arginase aktivitása ép, addig az argininből guanidin nem keletkezhetik. A kísérletekből kitűnt, hogy a parathyreopriv tetaniás állatokban az arginase aktivitás semmiféle változást sem szenved, tehát a guanidin sem keletkezhetik argininből. 18./ Über den Guanidin Gehalt von ruhenden und armüdeten Muskeln. Arb,d.II.Abt.d.ung.Biol.Forsch.Int.IV.1931. Parathyreopriv tetaniában egyes szövetekben a guanidin menny: sége megnövekszik. Kérdés, hogy ez a guanidin vájjon primär anyagcsere termék—e vagy másodlagosan a contractió következménye. A kísérletekből kitűnt, hogy maga a contractió béka gastrocnemiusoknak a guanidin tartalmát nem befolyásolja valószínűbbé válik az a feltevés, hogy parathyreopriv tetaniában a guanidin valamilyen primär ok következtében áll elő. 19./ Die Wirkung der Anticoman Dauerbehandlung auf einige charakteristische Rekationen der Zuckerstoffwechsels. Deutsche Med.Woch.1934. Ujabban a Franck-fele üynthalin pótlására egy Anticoman nevezetű guanidin származék került forgalomba. E készítményről a szerzők megállapították, hogy az állatokban még akkor sem mérgező, ha azoknak az emberi adag hatszorosát adják és sem a cukor tolerantiát sern^az insulinnal szemben az állat reactióját. A máj glykogen felraktározó képességét valamint az alapanyagcserét sem befolyásolja károsan mivel az emberi és kísérleti állati diabetes között külömbség van, ajánlják, hogy ilyen irányú hatását megfelelő klinikai anyagon ellenőrizzék. / Z, Harissal együtt irt dolgozat./ II. A physiologia! tárgyú munkák a következők: 1./ Die autacoide Activität des venösen Blutes von secer — nierenden Submaxillordrüsen. Pf1.Arch.1932, A dolgozat azt a kérdést dönti el, hogy vájjon az .O.Leowy és munkatársai által először béka szivén megfigyelt humoralis ingerület-'* átvitel a chorda tympanira is kitérjeszthető—e? Keresztezett circulatióval sikerült bizonyítani, hogy amidőn a chorda tympanit ingereljük, akkor a glandula submaxillaris vénás vérében egy parasympathleomimiás anyag szaporodik fel. Az anyag minden valószínűség szerint acetylcholin. 2./ Die autacoide Aktivität trichloressigsäuer Extrakte von ruhenden und secernierenden Submaxillardrüsen. Arb.d,II.Abt.d.Ung.Biol.Forsch Inst.Bd.V.1932. Szerző meghatározta nyugvó és ingerelt chordäju nyálmirigyek acetylcholin tartalmát a mirigyeket trichloreaetsavval extrahálva és béka szivet használva biológiai objectűmként. Az ingerelt nyálmirigyek extractumai többnyire hatékonyabbak voltak, tehát a chorda ingerlés mechanizmusa hasonló ahoz, amilyet mások a béka szivén, illetve eorpus ciliarén észif5^
