Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1934-1935 (HU-SEKL 1.a 62.)

1934.11.27., 2. rendkívüli kari tanácsülési jegyzőkönyv - 10. Dr. Puhr Lajos magántanárnak a rk. tanári címmel való kitüntetése

5

és a vizet, mint próbaingert a szakaszos próbareggelinél. Superacid esetekben a viz után épugy, sőt néha még kifejezettebben létrejött a magasabb sav % a gyomorbennékben, mint az alkohol után. Subaciditasnál viz után gyakran igen alacsonyak voltak a savértékek, az alkohol után ellenben sokszor tévesen normacid értékek jöttek létre. Normacid esetekben gyakran kaptak alkohol után kifejezetten suparacid értékeket, főleg alkohol iránt érzéke* nyebb egyéneknél. Az alkohol a regurgitatio mechanismusát is a rendestől eltérőleg befolyásolja.-18./ Die Bildung des Nüchterninhaltes. A.f,V.1926.Bd.38.S.198.

Járó betegeknél sokkal gyakrabban nyerhető reggel éhbennék, mint amikor a fekvő beteget közvetlenül a felébredés után szondázzuk. Ennek az az oka, hogy a felébredés után az illetőre ható, különböző psychicus és reflektorikus ingerek az éhgyomorban nedvelválasztást indítanak meg. Az éhgyomorba jutott nedvet azután a különböző tényezők úgy alakítják át, hogy az éhbennék só savtükre sohasem magasabb az emésztés kapcsán kimutatható legmagasabb értékeknél. Igen gyakori az éhbennékben a gyomornyák és a visszaó áramlott patkóbélbennék.—

19./ Experimentelle Untersuchungen über die physikalisch—chemischen Grundlagen der Geschmacksempfindung nach Säurelösungen. / ßardth-tal/

Bioch.Z.1926.Bd.176.

■ Azt a kérdést vizsgálták 70 egyénnél, hogy a savanyu érzést a kiválasztó sav chemiai sajátságai, vagy az actualis aciditása hozza e létre. Sósavat, ecetsavat és a kettő keverékét cseppentették a nyelvre ill.az egesz szájnyákhartyára, A savérzés küszöbértéke 3 pH körül van. Ugyanolyan 'sűrűségű oldatok közül a jobban dissociált sósav erősebb hatású. A savérzés kiváltásánál tehát az actualis aciditas a mérvadó. A gyomor savviszonyai a savérzés finomságánál: nem állanak összefüggésben.-20./ Histamin hatása anacid gyomorra. O.H. 1927.18 sz.

Egyszerű próbareggeli után sósavhiányt mutató esetekben ha histamin oltást alkalmazunk, az eredmény aszerint változik, hogy az anacldidást milyen alapbaj hozta létre. így alkati savhiánynál, vészes vérszegénységnél, vagy gyomorrák eseteiben histamin után sem látott sósavelválasztáát fellépni. Másodlagos gyomorhurut friss eseteiben még kiváltható sósavelválasztás, később azonban már nem. Elsődleges gyomorhurut legtöbb esetében azonban létre tudott gyomor nedvelválasztást hozni, ha kevesebb is volt az a rendesnél és rövidebb ideig is tartott.-21./ Die NüchterSekretion. A.f.V.192?.Bd.40, 3.364,

3-6 órán át vizsgálta 23 esetben az éhgyomrot, hogy abban gyomornedvelválasztás fellép—e s ha igen, mik a kiváltó tényezői. Hogy a szonda, mint mechanicus inger, sekretiót hoz—e létre, azt párhuzamos kísérletekkel döntötte el, úgy hogy egyszer állandóan benthagyta azt a gyomorban, máskor minden kiszívásnál külön vezette le. A két kisérlet eredménye között ép viszonyok mellett kifejezett különbséget nem talált. Az anacid esetek kivételével az éhezés alatt mindig észlelt savelvalasztást. Létrejöttében a psychicus ingerek játszák a főszerepet.-22./ Die periodische Leertätigkeit. A.f.V. 1927.Bd.41.S.57.

hn