Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1934-1935 (HU-SEKL 1.a 62.)

1935.06.18., 10. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - A törvényszéki tanszék betöltése.

19

séges egészségügyi gondozását és praeventioját, valamint eugenikáját is kívánja az orvosi rendtől és mint Plato a maga eszmei államában az

orvosnak szinte az államférfiul szerepet kívánja tulajdonítani. Ezek azonban az orvosegészsegügyi civilisationak voltakepeni nagy problémáit képezik és gyakorlati szakoktatás! viszonylatban a u postgraduate" kiképzés körébe tartoznak s rni belőlük az egyetemi tanfolyam végére Illesztett államorvostannal csak ízelítőt adnánk. Azt azonban vallom,h ;gy az orvosegészségügyi civilisatio gyakorlati igényeinek is akkor tesszük a legjobb szolgalatot, ha a lehető legjobb egyetemi tanfolyami képzettséggel biró ifjakat bocsajtjuk rendelkezésére. Amint már fentebb em - litém, egy másik értekezlet lenne hivatva a szakorvosi kiképzés, a docensképzés és az orvosi továbbképzés kérdéseit részletesen kidolgozva tárgyalni. Ezekben egyetemnek szintén ki kell vennünk a magunk részét, Arra el lehetünk készülve, hogy a tárgyalások során kijegecesedett tervezetet is sok támadás fogja érni. Lesznek, akik mai nehéz viszonyokra hivatkozva a legközelebbi ma—nak parancs—uralmi szavat hallatva, a jövőbe való előrelátásról mitsem akarnak tudni. Erre azt felelném, hogy a mai időkben, mint mar szinte Idejét múltnak tekinthető egyegy modern kórházi pavilion a maga elkészültének pillanatában, Így leszünk az orvosképzés reformjával is, különösen ha ez minden előrelátó gondoskodás nélkül születne meg.

Igaz örömömre szolgálná, ha jelen előterjesztésem, mint a szoros értelemben vett egyetemi tanfolyam alatti orvosképzés fejlesztésének kérdéséhez szánt vita és tárgyalási anyag olyan jó érzéssel fogadtatnék, mint amilyen jó érzés ezt szülte.

Itt az előadványom végén szeretném elárulni ennek a vezér— motívumát. A világszerte fontosnak talált tanfolyam meghosszabbítása és gyakorlatiadba tétele mellett szerves összefüggések, a kölcsönös karokközti, személyi és tárgyi correlatiók kiépítése, biztosítása volt az én vezémotívumom, — mert csak ez illik a beteg, szenvedő szervezet és a benne lakozó lélek felsőbbrendüen magasztos és mesterien összetett összefüggéseihez. Ezekre csak az Ars medica—val párosult Medicina és