Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1934-1935 (HU-SEKL 1.a 62.)
1935.06.18., 10. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - A törvényszéki tanszék betöltése.
8 Röviden vázolja azokat a nehézségeket, amelyek felmerülne! mihelyt annak eldöntéséről van szó,hogy az akasztás élő egyénei törtent-e vagy sem.- Azon észleléséből indult ki.hogy akasztásnál a mellkasi- es nyaki nyirokcsomókban górcsövileg vérzést esniélt. A nyirokcsomók vérzése kisérleti akasztásnál kutyán is előáll.- Conclusiója szerint a nyirokcsomók vérzése - citeris poribus-az életben történt akasztás mellett bizonyit.XVI. Agyi elváltozások a szalmiákszesz-mérgezésnél. /Orvosképzés, 1(^7510.4 ábra./ A szalmiákszesz tehát^nemcsak helyi- hanem gyors felszívódása folytán általános méregnek is tekinthető, amely a vörös vertesteket /haemolysis/ és az érrendszer belhámiát egyaránt megtámadja. A zsirhoz és a lipoidhoz való vonzódása /affinitás/ a meregnek magyarázza meg? hogy mind a kéregé mind pedig a központi magvak, a kisagy, híd és nyultvelő magjainak aucsejtjei oly,súlyos pusztulást tárnak elénk, aminőt meg a bóditó mérgek hatására is csak ritkán látunk. Jogosult tehát, hogy a szalmiákszeszt neurottrop méregnek is tekintsük.-XVII. Blutungen in den Lymphknoten des Halses bei verschiedenen Todesarten. /D. Z. f.ger.Ted. EJ34.314.B5T23.-1 ábra./ 17 eset részletes és gondos feldolgozása utján kivánta tisztázni azt, hogy hány esetben találhatunk spontán különböző tájékok nyirokcsomóiban vérzést, vagy vérzéses^beszürődést.Meglepő az eredmény, hogy 50 %-ban. Ezen viselkedésnek azonban egy séges magyarázatot adni nem lehet, mert úgy látszik, nem a halálnemmel függ össze és éppen a fulladásos" halálnemeknél több esetben negatív mint positiv. A>kiserletékből ismételten kitűnik,hogy a vérzés tényleg úgy. mint ahogy szerző elsö_dolgozatában áliitotta, a halai elott /agonia alatt/keletkezik. Ellenben a vörösvérsejteknek phagocytosisa halál utáni jelenség.-XVIII. Kirnhifetologische Veränderungen bei akuter Laugenvergiftung. /D.Z.f.ger.Med.Bd.24.17188./1935./2 ábra./ 12 esetnek részletes^ az agyra is kiterjedő szövettani vizsgálata révén megvilágítja, hogy az agyban egyrészt direkt lughatásra visszavezethető vér- es hajszalérelvaltozások,részben indirekt hatásra keletkező elváltozások találhatók. XIX. A központi _ idegrendszer elváltozásai egyes mérgezéseknél. /Orvosképzes-Kenyeres emlékfüzet -1S35.5 ábra.//Sajtó alatt./ Az egész munka összefoglalása a szegedi törvényszéki orvostani intézetben mérgezések kapcsán végzett kutatásnak,amelynek eredménye röviden összefoglalva az, hogy néhány>szervetlen méregre nézve sikerült agyi elváltozásokat kimutatni, amelyek nem voltak ismeretesek; az altatóknál pedig a közti agy és az olajkák/oliva/ együttes megbetegedését,amely utóbbit azonban a szerző nem hoz az altató hatással kapcsolatban.XX. A mérgezések törvényszéki orvostani szempontból. /Budapesti Orvosi Ujsag/IÖBB.4.abra7 /Sajtó alatt./ A minduntalan fölbukkanó újabb és újabb mérgezések terén a makroskopi4tól nem sokat várhatunk, ma^ad tehát a bizonyias szempontjából elkerülhetetlen vegyvizsgalat, amelynek azonban szintén vannak határai.-Szerző hangoztatja a histochemia és histopathologiai vizsgálatoknak fontosságát és mérgezéseknél, valamint azoknak bonctani megáilapitásanál. XXI Histologische Nachweise des Goldes bei Vergiftungen. /O.f.ges.ger.Med./ /Befejezetlen kézirat.Nincs mellékelve./
