Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1934-1935 (HU-SEKL 1.a 62.)

1935.05.14., 9. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - III. A tanártestületi könyvtárral kapcsolatos kari múzeum működésének intézményes szabályozása. - IV. 28. Az elmekórtani tanszék betöltése.

-45-Reuter Camilló. korban a legidősebb,nézetem szerint igen alapos tanitó a szorosan vett elmekórtan terén, de idegkortannal sohasem foglalkozott; tudományos munkássága majdnem szünetelő lévén, a tanszék betöltéssé szempontjából tekintetbe nem jöhet .-Hátra marad Benedek László és Miskolczy Dezső. -Benedek Lászlórendkivül mozgékony elme és igy igen sok irányú tudományos érdeklődést mutató sazkember,elég lesz felemlíteni, hogy a Magyar Psychologusok Társaságának jelenlegi elnöke, aki e minuségben 3 alosztályt létesített ebben a társaságban, töboek között egy eugenikait. Dolgozatainak tárgya szintén felette változatás,.érdeklődésének jóformán nincs határa,mégis azt kell mondanom,hogy hiányzik benne elmélyedés, bárha pl.referáló tárgyait rendkívül változatos szempontok alapján szokta kidolgozni / 1.alcohol ismus, eugenika / Ennek dacára dolgozatainak számával azt általuk keltett visszhang semmiképen sincs arányban.A debreceni klinikát 1921 óta vezeti tahát 15 éve és igy természetesen vannak tanítványai ,de ezek közül egyik sem emelkedik ki mint valamit Ígérő, a maga xiáx utján járó szakember. -Ezen kivül Benedek László mint előadó nem mondható szerencsésnek, mert bárha imponál az általa taglalt tárgyra vonalközó adatok nyomasztó tömegével, de képtelen lekerekített képet adni,mert fejtegetéseiben könnyen veszti el a vezérfonalat és szertekalandozó előadásai modoréval nem mondható jó tanítónak.Egészen másveretü tudományos egyéniség Riskolczy Dezső. Benne az igen lelkiismeretes ,jószemü klinikus találkozik az idegszövettannak hivatott búvárával, akiről elég azt mondanom, hogy a világhírű Ramon y Cajalnak volt egy éven át, 1925-oen, Rockefeller-fellow minőségben tanítványa.-Hogy e nagy embernek megbecsülését mennyire szerezte meg magának,kitűnik aboól,hogy Cajal őt két munkájának németre fordításával bízta meg,az egyik npszerü munka " Tanácsosok a tudományos életre készülőknek”, amásik a neuróntannak modern ősz-