Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1934-1935 (HU-SEKL 1.a 62.)
1935.05.14., 9. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - 2. Dr. Grósz Emil megküldötte a professor urak részére a Pázmány Péter és Mária Terézia képet. - 3. Dékán beszámol a jubileumi vacsoráról - 4. Dékán üdvözli Dr. Verebély Tibor ny.r.tanárt fiának Sub Auspiciis Gubernatoris avatása alkalmából és Dékán ünnepi beszéde
-9-” Medici non fiunt ex libris rtsenki orvossá nem lészen könyvek olvasásából,mondá Pázmány, ha praxissal, mindennapi orvoslással módgyát nem vészi a gyógyitásnak: úgy, senki azzal jóságos nem lészen,hogy a tekéletes jámborságnak dicsiretit hallya és érti !: haneijj annak cselekedetit kell gyakorlani. Vájjon kitül tanulhatták és tanulhatják meg Önök a tekéletes jámborság cselekedetinek gyakorlását ? Útnak indulva ezt keresendő,eljuthatnak messzi földekre,mint az egyszeri festő,aki világgá ment,hogy a legszebo Madonna arcot meglelje. Ám úgy fognak járni mint ő,-önmagukba viszszatérve rájönnek, hogy a legszebb,legkedvesebb, legdrágább Madonna-arc a saját szerető Édesanyjuk arca,mert ezen sugárzik át,egyedül ezen tükröződik vissza csupán a tulajdon gyermekek által megérzékelhető mérhetetlen nagyságában : a Szeretet.Bárminő kedves,szép és dicső dolog a mai egyéni kitüntetésük,ebben a tényben is megmagasztosaob a benne rejlő eszmei és igei rész. A nagy Biboros emlékezetének mai ünneplésében is a legmaragadóbb az isteni eszme és ige diadala. Mint ily eszmét, mint ilyen igét tartom én ünneplendőnek Önökkel kapcsolatban az anyai jóságot, az anyai szeretet, a ma is még talán egyedüli igazán állandó földi szépet, Isten legpazarabb földi ajándékát, aminek szóljon hódolatunk.Asklepios kiváló magyar papjainak is az igazi, drága jó magyar anyák: a tudomány névtelen apostolai első helyen az igazi nevelőik ! Az Alma mater és vele együtt qji mindannyian ki nem fejezhetően hálásak vagyunk az aranyszivű magyar anyáknak,amiért oly sok nemeslelkü,kiváló,hü fiat adtak számára. A Mindenható örök áldása legyen az élő magyar anyáfc és az elköltözöttek emlékén I 4015
