Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1933-1934 (HU-SEKL 1.a 60-61.)

1934.02.20., 6. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - 45. V. Az állásnélküli okleveles ifjuság elhelyezésére vonatkozó kari felterjesztés

"*'■ Vél

vezőbb volna a b^lvzet, ha 15.000 laóst lehetne $$$ alapul venni, amikor csak körülbelül 2000 iskolás gyermek felügyelete esnék az orvosra. IIyenékor minden tanuló után talán 40 fillért lehetne számitani. Középiskolákban 1-2 Pengő fizetése nem oly lehetetlenség ily fontos célra, hiszen eddig is fizetetnek a tanulókkal az iskolaszanatóriumok fenntartására 1 Pengőt, a beiratáskor, holott ez a pénz nem szolgálja a tanulók összeségének az érdekét, mint az iskola egészségügyi intézmény. a körzeti iskolaorvos csak preventív munkát, a betegség megelőzését, felismerését végzi, utasításait, orvosi tanácsait magadja, a bajra fel- Mvja az iskola és a szülők figyelmét. A talált betegséget az iskola orvos a községi orvosnak bejelenti, aki már a gyógyítás tekintetében intézkedik, a kezelés esetleg az O.T.I. vagy szegénység esetén e közc

ség terhére történik.

ügy tudjuk a. Iíeuber-féle egészségügyi sorozások végzését a belügyminiszterium tervbe akarja venni, a hatósági orvosk által, aki mellé ily célra kieegitő állástalan diplomásokat alkalmaznának. az egész sér: ügyi sorozás az iskolákban azonban iskolaorvosi feladat. A Neuber*fóle égéizségügyi sorozást sem lebet függetleníteni az iskola orvoöktól. az iskolaorvos kötelessége volt eddig is pl. Budapesten, hogy a felvétel után a gyermekeket átvizsgálja, az már most, hogy ez a vizsgálat nagyon helyesen a felvétel előtti évben történik, a helye ten, bogy ez iskolaorvosi kötelesség nem változtatt. Az iskolaorvosi teendők olyan elmélyedést kivánnak, annyira speciális és fontos feáadat, hogy ez a működés igen nagy kárt szenved, hacsak a hatósági orvos mellékes kötelességévé válik. Helytelen és félmunka volna állástalan dip-