Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1933-1934 (HU-SEKL 1.a 60-61.)

1934.02.20., 6. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - 44. IV. A tüdőbeteg pavillon létesítése tárgyában folytatott tárgyalások ismertetése

htokra nézve is a sürgőéség éppen

P ügy fpnngl^ indokolt, hogy a bizottság már

1934. február 20-iki rendes . tanártestület! ülés elé javaslatot tegyen és a Kar állásfoglalása után az előzetes tervek és költségvetés sürkp; gősen a gazdasági Bizottság és a Tanács elé

jussanak. A legutóbbi bizottsági ülésen a fontosabb alapelvekben a bizottság megállapodott,

*

de nem alakult ki egységes elgondolás a szóbajöhető elhelyezésre azaz közelebbről telekre nézve.

I' A bizottság munkáját megkönnyítendő Dékán 1934.

február 11-én megtekintette a Mátrai Horthy Miklós állami Tüdőbetegszanatóriumot annak igazgató főorvosa kalauzolása mellett. Készséggel szolgál beszámolóval a bizottság tagjainak, ottan szerzett tapasztalatairól. Örömmel jelenti továbbá, hogy 1934. február 13-iki kari tanulmányi értekezleten Seholtz Kornél belügyi államtitkár legnagyobb örömmel -üdvözölte a létesítendő tüdőbeteg pavilion tervét és ki- I látásba helyezte] hogv a belügyi kormányzat egy ilyen

r alkotáshot, maga is készséggel nyújtana az anyagiak -.

K ban segédkezet. 1934.február 15-én Herzog Ferenc tanár úrral a helyszínen megtekintették a kjilső klinikai telep szóbajöhető és beépíthető teleprészeit. Az fi előző bizottsági ülésben felmerült észrevételek mérlegelése után arra a meggyőződésre jutottak, hogy ha a *

külső klinikai telep eddigi keretein belül kellene a megoldást megtalálni, akkor még leginkább a jelenlegi I. sz. belklinika tanterme előtti parkrészlet volna a tüdőbeteg pavilion fel építés- éré a legalkalmasabb.

Ugyanezen a napon Herzog tanár úrral együtt alkalmuk volt Seholtz. államtitkár ur őNagyméltóságával közvetlenül tárgyalni, aki újból nagy érdeklődést tanúsítván a kérdés iránt megigétte,- hogy tüdőbeteg pavily,'-or „íwrttfri .

ÍIHO