Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1933-1934 (HU-SEKL 1.a 60-61.)
1934.02.20., 6. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - 43. III. Az 1934. évi febr.13-án tartott tanulmányi értekezletről szóló véleményes jelentés
785 «* ...................... ketosa^isjlrhazban. E kedvezmény a kórházak köl tségvr-tését alig terhelné meg, mert 1-00.000 ér több é1 el mezér i napnál, néhány száz élelmezési nap nem jóbet számban. A kórház igazgatók egy része fel említi,hogy a szigorló orvosok gyakorlati ismerete igen kevés és a legelemibb technikai jártasságuk is hiányzik, de a kötelező kórházi év éppen e-zen akar segíteni. A megva.1 ósitandó famulus szolgádat kétségtelenül « növelni fogja a szigorló orvosok gyakorlati jártasságát a diagnosztikában, a laboratóriumi munkában, az ápolásban és a gyógyításban. A tanáckozáson először arról nyilatkoztak, hogy bevált-e a kötelező kórházi gyakorlati év egyesítése a szigorlati évvel, mikép lehetne a gyakorlati év eredményessé'-ét biztosítani és milyen változások szükségesek a tárgyakban s a gyakorlati időben, a felszólalók túlnyomó számban azon véleményben vannak, hogy az 19 22.-iki rendszer, araikor a szigorlatokat tárgyankint ' ‘ t a kórházi gyakorlat után teszik le, jobb, mint a régi rendszer, amidőn a promotio után egyoldalú volt a kiképzés és gyakran fiktiv. Egyértelműen azt javasolták, hogy a követkéz ’ tárgy gyakorlata, csak akkor 1 egyen megkezdhető, ha az előző tárgy szigorlatával végzett. A tárgyak ideje tekintetében az egyhónapos tárgyak képviselői a gyakorlati idő meghosszabbitását kívánták / elmekórtan, gyermekgyógyászat, bőr-és nemibe - tegségek/, Többen foglaltak állást a tanulmányi idő meghosszabbitása mellett. A részletes tárgyaláson a Dékán szakmák szerint kérte fel a jelenlevőket nyilatkozásra. Igen beható vita folvt a belgyógyászat oktatásáról. A felszólalók a fertőző betegségek és tuberculosis intensivebb oktatását kívánták. Gerlóczy Zsigmond igen értékes adatokat közölt. JL16